"Amennyiben az áramszolgáltató nem lesz nyitott egy peren kívüli megállapodásra, abban az esetben jogi úton fogunk érvényt szerezni a lakosság kárigényének" - hangoztatta az elnök.
Hozzátette: erről a védelmi bizottság keddi ülésén, amelyen az E.ON képviselője is jelen volt, határozatot fogadtak el.

Egy másik védelmi bizottsági határozat szerint a testület a Magyar Energiahivatalhoz és a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőséghez fordul annak érdekében, hogy a két hatóság hivatalosan állapítsa meg, valóban vis maior esetről van-e szó, ahogyan arra szolgáltató hivatkozik.

Kovács Ferenc szólt arról is, nemcsak a lakosságot, hanem az önkormányzatokat is érte kár, de ezek fedezhetők a regionális vis maior-keretből. Az önkormányzati károk mértékéről öt napon belül, tehát most keddig kellett az érintett helyhatóságoknak nyilatkozniuk. Az E.ON munkagépei ugyanis közterületeket rongáltak meg. Sokba került Vas megyében az oszkói idősek otthona lakóinak kényszerű átköltöztetése is.

A polgármesterek többsége úgy vélte, a szolgáltatónak fel kellett volna készülnie az olyan helyzetekre is, mint amilyen bekövetkezett. Rendelkezniük kellene a hiba elhárításához szükséges gépekkel és megfelelő számú aggregátorral, hogy települések ne maradjanak napokig áramellátás nélkül - mondta.

Herczeg Gyula, Gersekarát polgármestere az MTI-nek a védelmi bizottsági ülés után elmondta: a lakosság visszautasítja az E.ON tízezer forintos élelmiszer utalványát, szavai szerint, ugyanis ezt igazságosan nem lehet elosztani. A polgármester szerint elkerülhetetlen a pereskedés, amelyben az embereknek csak összefogással lehet esélye egy olyan nemzetközi céggel szemben, mint az E.ON.