Vona Gáborék és Fidesz viszonyrendszerét csak úgy vizsgálhatjuk reálisan, ha megtisztítjuk a kérdéskört a főleg baloldali média által ideaggatott toposzoktól. Ezért nem kívánjuk a Gárda tevékenységét minősíteni, és nem az antiszemitizmus vagy a rasszizmus oldaláról közelítünk a témához. A legnagyobb ellenzéki párttal való viszonyt sem titkolt szélsőséges összefonódásnak kezeljük, és nem kondítjuk meg a vészharangot sem a közös pontok feltárása során. Pusztán azt vizsgáljuk, milyen kölcsönhatásban áll a jobboldal két pólusa egymással, ha egyáltalán lehet ilyesmiről beszélni.

Vona Gábor levelét megírta

Orbán Viktor és a Jobbik (illetve a Magyar Gárda Mozgalom) kapcsolata sosem mutatott túl a hideg mértéktartáson, legalábbis hivatalos szinten. Azonban helyi viszonyok tekintetében nem egyszer működnek együtt az önkormányzatokban a fideszesek és a jobbikosok, illetve a Vona Gáborék által életre hívott Magyar Gárda Mozgalommal is állításuk szerint sok Fidesz-aktivista szimpatizál. Sőt, olykor tevőlegesen segítenek is a Gárda rendezvényein. Legalábbis erről tanúskodik a Jobbik-elnök levele, amit Orbánnak írt a neki tulajdonított pofonos kiszólás után: „Ne az Önt körülsutyorgó haszonlesőkre hallgasson, hanem kérdezze meg a saját pártját! A Fidesz azon vidéki vezetőit, tagjait és szimpatizánsait, akik titokban bátorítják és pártolják a Gárda és a Jobbik munkáját. Azokat, akik közül többen beléptek a Gárdába, vagy lettek rendezvényeink rendszeres résztvevői, segítői.”

Ebből a nyílt levélből kiderül az is, hogy bár Vona az eset kapcsán nem kíván véglegesen elhatárolódni Orbántól, megrendült a bizalma az egykori miniszterelnök felé, és enyhe sértettség is kiérződik soraiból: „…valódi nemzeti összefogás kell, és nem a ledarálás, a kiszorítás, a megalázás, vagy adott esetben a pofozkodás. A nemzetben gondolkodó magyarok tisztességes, áldozatkész és szerény emberek, és nem szavazógépek. A „magunkfajtákra” ne csak négyévente legyen szükség az urnáknál, hogy aztán tovább lehessen udvarolni a kádárista baloldalnak vagy a pesti liberálisoknak.”

Ennek ellenére hivatalos szinten Orbánék a kapcsolatnak, vagy bármiféle összefonódásnak még a látszatát is kerülik, ezt jelzi, hogy a pártelnök a gárdisták ellen több ízben kikelő Tom Lantossal kívánt tárgyalni tavaly. Emellett a tatárszentgyörgyi gárdás akció után az önkormányzatok kitiltási határozathullámot indítottak, amelyhez a legtöbb esetben asszisztált a Fidesz. Szegeden így nem tarthatnak rendezvényt a gárdisták, és Debrecenben sem szívesen látott vendégek. Kósa Lajos ugyanis több ízben kinyilvánította, hogy nem kér a kilenc oroszlánnal díszített egyenruhájú gárdistákból. Sőt, a Gárda ellen jelenleg folyó büntetőeljárásban sem foglalt állást a Fidesz.

Ahol összehajolnak…

Vannak azonban olyan városok, ahol nem társult a legnagyobb ellenzéki párt a szocialista-liberális kitiltási indítványokhoz. Vagy legalábbis nem egyértelműen foglalt állást. Ilyen a Terézváros, ahol tavaly ősszel ahhoz kötötték a Gárda kiátkozásának megszavazását, hogy „cserébe” az MSZP ígéretet tesz rá, hogy nem használja rendezvényein a baloldali terrorista-forradalmár Che Guevara jelképét. Ám mivel erre nem kaptak garanciát, nem támogatták a javaslatot. Második nekirugaszkodásra a Meleg Büszkeség Napja alkalmából tartott felvonulások kitiltását kérték a kerülettől, ám mivel erre a szocialista-liberális többségű testület nem volt hajlandó, a Fidesz városatyái megint kivonultak a teremből. Most azonban keresztülment a határozati javaslat, így a Terézvárosban sem masírozhat a Magyar Gárda.



Érdekesen zajlott a Gárdával kapcsolatos állásfoglalás Győrben is. Itt a képviselők januárban ugyan első felvetésre napirendre vették a Gárda ügyét, azonban a Fidesz nyomására a végleges rendelet nem említette a szervezetet, hanem csupán a „szélsőséges mozgalmakat” tartották nemkívánatosnak a városban. Ezt az állásfoglalást a Rába-partján kisebbségben lévő kormányerők kevesellték, a Fidesz részéről viszont többen így is felesleges cirkusznak minősítették.

Más kapcsolódási pontok is akadnak a Gárda és a Fidesz ambivalens viszonyában. Ilyen a szabadságharcos Wittner Mária, akit 2006-ban a MIÉP szétforgácsolódásával a nemzeti radikális szavazatok begyűjtése céljából előkelő helyen szerepeltettek a Fidesz listáján. Mint később kiderült, Wittner nem csupán dísznek szánta magát a parlamentben, hanem aktívan képviselni kezdte azt a nemzeti gyökerű, a Fidesz hivatalos irányvonalához képest merészebbre hangolt gondolkodásmódot, ami a Gárda és a Jobbik szimpatizánsainak sajátja. Részt vett a 2006-os októberi megmozduláson, és folyamatosan tart előadásokat a polgári körök meghívására. Legközelebb éppen Pesthidegkúton szerepel majd, és látogatását a Gárda hivatalos honlapja is lehozta.

Polgári intermezzo

Érdekes lenne egyébként annak utánanézni, hogy mi lett a 2002-es jobboldali választási fiaskó után villámsebesen és gomba módra gründolt polgári körök mozgalomból. Az egykori MDF-es Hende Csaba által koordinált több ezer csoport tevékenységét egy ideig nyomon lehetett követni, azonban pár éve nem hallunk a Cser-Palkovics és Szíjártó fémjelezte Fidesz kommunikációban róluk. A különféle nemzeti radikális és ősmagyar honlapokon, a Demokratában, illetve a Szentkorona Rádióban felbukkanó összejövetelek meghirdetéseit figyelve két dolog világos lehet: helyi szintén nagyon is élénk mozgalmi élet folyik, illetve a polgári körök jó eséllyel eltávolodtak a központi Fidesz irányvonaltól, és egy radikálisabb hátországot képeznek. De kanyarodjunk vissza Wittner Máriához, mint a Fidesz és Jobbik találkozási pontjának számító politikushoz!

Für, Wittner és a turul

Wittner formálisan is elkötelezte magát a Magyar Gárda céljainak, ezt jelzi, hogy tavaly a Szent György téren tartott Gárda-avatón már zászlóanyaként szerepelt. Ám még a hagyományosan a párt liberálisabb szárnyához kötött Deutsch-Für Tamásnak is volt magyarázkodnivalója: apósa, az egykori hadügyér, Für Lajos ugyanis nyíltan kiállt Vonáék mellett, és a Magyar Gárda első tárgyalásán is ott volt a bíróságon. Mindkét fél hangsúlyozta ugyan, hogy önálló közszereplőként máshogy értelmezik a közéletet, és a közös családi háttér ellenére nem egyezik álláspontjuk a Gárdát illetően, azonban Deutsch szükségesnek tartotta az egyértelműbb elhatárolódást, ezért a Heti Válaszban coming outolt, amire válaszképp Für Lajos kemény hangvételű levélben a két családnév megkülönböztetését kérte. (Akarata egyébként teljesül is, hiszen a Fidesz politikusa bejelentette válási szándékát, ami a név visszaadását is jelentheti.)



Végül nem szabad kihagyni a Fidesz és a Gárda közös halmazából a hegyvidéki Turul-emlékművet. A Pokorni Zoltán vezette kerületben álló világháborús mementót a fideszesek és a jobbikosok egyaránt kedvelik, és ellenzik a lebontását. Ami a Fővárosi Közgyűlés napokban hozott határozata alapján jelenleg – hacsak új, eddig nem vizsgált körülmény nem merül fel – elkerülhetetlennek tűnik.

A Jobbik nem kér a Fideszből – országos szinten

Megkerestük Szabó Gábort is, a Jobbik pártigazgatóját, aki a Magyar Gárda életében is fontos szerepet vállal. Ő elmondta, hogy a Fidesz részéről nem érkezett válasz Vona Gábor levelére sem hivatalos, sem informális szinten. Megerősítette ugyanakkor, hogy nem kívánnak a jövőben sem országos, pártvezetési szinten együttműködni a Fidesszel, ugyanakkor az Orbánnak tulajdonított kijelentések nem befolyásolják érdemben a helyi szinten meglévő barátságokat, kooperációkat. Szabó szerint 2010-ben az országgyűlési választásokon a Jobbik önálló erőként fogja megméretni magát, az önkormányzatin pedig a helyi szervezetek döntik el a közös vagy önálló indulást. Kifejezte reményét ugyanakkor, hogy ez nem várat magára 2010-ig, mert még idén előrehozott választások lesznek.

Epilógus…

A Medián felmérése szerint gyorsan növekszik az előre hozott választást akarók aránya: míg áprilisban még csak a megkérdezettek fele, addig most már 56 százalékuk látja ezt a legjobb megoldásnak. Gyurcsány Ferenc népszerűségi mutatója a mélyponton van. A megkérdezettek 71 százaléka úgy véli, hogy az előre hozott választást a Fidesz nyerné meg. A kormányzó MSZP győzelmében csak 9 százalék bízik, vagyis a szocialista szimpatizánsok többsége sem hisz favoritja győzelmében. Tehát egyelőre nem hozott népszerűségcsökkenést Orbán állítólagosan kiszivárgott beszéde, sőt…