Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) székházában tartott sajtótájékoztatón kiemelte az egyház értékhordozó szerepét, amely szociális, oktatási intézményeiken keresztül is megjelenik. Ezt a tevékenységüket megítélése szerint az állam megbecsüli.
Kitért arra, hogy az egyházaknak az egészséges nemzeti öntudat kialakításában is jelentős szerepük van, amit a vallásszabadságról szóló 1990. évi törvény is megemlít.
A felajánlott összegeket oktatási és szociális intézményeiken túlmenően a műemlékvédelemre szeretnék fordítani - mondta a bíboros, utalva arra, hogy "az épített kulturális örökség jó része egyházi kézben van".
Német László, az MKPK titkára arra hívta fel a figyelmet, hogy tavaly a katolikus, a református és az evangélikus egyház már közösen kampányolt a személyi jövedelemadó egy százalékáért, az idén csatlakozott a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) is.
Elmondta, hogy a reklám plakátján a felkelő nap és egy gyertya között - ezek a reménységet szimbolizálják - a négy történelmi egyház szimbóluma látható. A közös felhívásnak televíziós, rádiós és internetes változata egyaránt lesz, ugyanakkor óriásplakátokra nem kerülnek fel hirdetéseik.
A titkár közlése szerint kampányuknak köszönhetően tavaly a korábbi évhez képest 60 ezerrel többen, 440 ezren ajánlották fel személyi jövedelemadójuk egy százalékát, ez mintegy 20 százalékos anyagi növekedést jelent. Arról is szólt, hogy 2009-től az összes állami szja-bevételből minimum fél, maximum egy százalékot kapnak az egyházak.
Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke hangsúlyozta, hogy az egyházaknak közösségépítő tevékenységük is van, ami nem kis részben bizalmi tőkéjüknek köszönhető.
A református püspök azt mondta, hogy a kormány eddig mindig kész tények elé állította az egyházakat a felajánlásokból való részesedés kapcsán, majd hozzátette: még mindig nem lehetnek teljesen biztosak abban, hogy a részesedés pontosan miként alakul az egyházak számára.
Bölcskei Gusztáv méltatlankodásának adott hangot amiatt, hogy az APEH-től eddig soha nem kaptak részletes felvilágosítást arról: mely régióban kaptak több, és melyikben kevesebb felajánlást. Az újságírókat arról tájékoztatta, hogy tavaly nőtt ugyan a református egyháznak felajánlott összeg, de az egy főre eső érték már csökkenő tendenciát mutat, ami a társadalom elszegényedését jelzi.
Ittzés János, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke az egyházak társadalmi jelentőségét hangsúlyozva az idősek szolgálatát és a fiatalok nevelését emelte ki.
Rámutatott: egyházukban az evangélikus alapítványoknak (civil szervezeteknek) felajánlható úgynevezett "második egy százalék" értéke is nőtt a közvetlenül az egyházaknak felajánlható "első" egy százalékon kívül. Mint mondta, ez annak is köszönhető, hogy az egyházon kívüli személyek is élvezik az egyházi szolgáltatásokat. Ezzel kapcsolatban megjegyezte: "a társadalmi erők a legszebb terveket is zsákutcába viszik, ha nincsenek távlatok".
A Mazsihisz elnöke, Feldmájer Péter kifejezésre juttatta: az egyház és a vallás gyógyírt jelent az emberek különböző problémáira, például a magányosságra, az emberek közötti kapcsolatokat erősíti, emiatt nagyon fontos a magyar társadalmi életben. Megjegyezte: akik nem kötődnek egyházhoz, "azok nem tudják, honnan jöttek".
A javukra tett felajánlások mértéke közlése szerint évek óta stagnál: mintegy hétezer hívüktől összesen csaknem 40 millió forintot kapnak, amit elsősorban a kórházukra fordítanak.
Erdő Péter arra az újságírói kérdésre, hogyan vélekednek a napjainkban tapasztalt szélsőjobboldali megnyilvánulásokról, azt mondta: "azokat a jelenségeket, amelyek szélsőjobboldali, provokatív jellegűek, és az utóbbi időszakban ismételten jelentkeznek, azokat nagyon veszélyesnek tartjuk".
A bíboros hangsúlyozta:"nem éledhetnek újra az ordas eszmék, és nem engedhetjük meg azt, hogy a társadalmunkban olyan magatartás terjedjen el, amely a kereszténységgel is gyökeresen ellenkezik, és az emberi együttélés általános normáival is".
Feldmájer Péter arról számolt be, hogy a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsától (MEÖT) a napokban ígéretet kaptak arra: a hozzájuk tartozó tagegyházak minden évben április egyik vasárnapján megemlékeznek a holokauszt áldozatairól. A bejelentést megerősítette Ittzés János, aki a MEÖT elnökségi tagja is egyben.
Bölcskei Gusztáv a témához kapcsolódva közölte: "minden olyan szélsőséges, közösségromboló vélekedés, amely felüti fejét itt-ott a társadalomban, ne találhasson szövetségest és táptalajt a keresztény egyházakban".
