Vészes ütemben fogy a termőföld Magyarországon: naponta 13 focipályányi területet betonoznak le

A túlzott beépítés ma már jóval több, mint természetvédelmi probléma: hatással van a vízgazdálkodásra, az élelmiszer-termelésre, a települések klímájára és az emberek életminőségére is. A Green Policy Center által koordinált szakpolitikai javaslatcsomag szerint csak 2024-ben több mint 16 ezer hektár termőföldet vontak ki mezőgazdasági művelésből, miközben a rendszerváltás óta az ország mezőgazdasági területe közel 22 százalékkal csökkent.

A természetes felszínek eltűnésével romlik a talaj vízmegtartó képessége, gyakoribbá válnak az aszályok és a villámárvizek, a városokban pedig erősödik a hőszigethatás. A szakértők arra is felhívják a figyelmet, hogy mindez annak ellenére történik, hogy Magyarországon több mint 570 ezer lakóingatlan áll üresen, miközben továbbra is számos zöldmezős beruházás valósul meg.

„A talaj nem megújuló erőforrás. Amit ma lebetonozunk, azt sokszor generációkra veszítjük el” – fogalmazott dr. Jordán Ferenc rendszerökológus.

Lakossági fotók mutatják meg a probléma valódi arcát

A jelenség bemutatására indították el a Túlbetonozva fotópályázatot, amelyre az ország minden részéből több mint 120 felvétel érkezett. A képek parkolóvá alakított zöldterületeket, indokolatlanul nagy burkolt felületeket, új útépítéseket és természetes élőhelyeket felszámoló beruházásokat örökítettek meg. A szakmai zsűri tíz kiemelkedő alkotást választott ki, amelyek augusztus 8-ig a Dunai Nyitott Műhelyben, valamint a kampány honlapján is megtekinthetők.

A kampány lezárásával a szervezők egy hatpontos szakpolitikai javaslatcsomagot is átadnak a kormánynak. Ennek része az üresen álló ingatlanok és barnamezős területek hasznosításának ösztönzése, a talajkímélő építési megoldások előnyben részesítése, a települések zöldfelületeinek növelése, valamint egy 2050-ig szóló nettó zéró területfoglalási cél kitűzése.

A szakértők hangsúlyozzák, hogy nem az építkezések leállítása a cél, hanem a meglévő, már beépített területek hatékonyabb kihasználása. Véleményük szerint csak így őrizhetők meg hosszú távon a termőföldek és a természetes élőhelyek, amelyek a klímaváltozással szembeni alkalmazkodás és az ország élelmezésbiztonsága szempontjából is pótolhatatlan értéket képviselnek.