Mágikus portálon át a csodák szigetére

A Csizmás, a kandúr: Az utolsó kívánság elsöprő kritikai és közönségsikere után az Oscar-jelölt rendezőpáros, Joel Crawford és Januel Mercado egy teljesen eredeti, mélyen személyes produkcióval tér vissza. Alkotásuk nemcsak látványos kalandokat és a stúdióra jellemző finom humort varázsol a vászonra, hanem egyedülálló módon a filippínó kultúrát is bevonja az animáció világába.

A történet két elválaszthatatlan barátról, Jóról és Raissáról szól, akik a középiskola befejezése után külön utakon indulnának el az életben. Az utolsó együtt töltött éjszakájukon azonban egy rejtélyes portálra bukkannak, amely átrepíti őket Nakali varázslatos szigetére. Ezen a különös helyen megelevenednek azok a mesebeli lények, amelyekről gyerekkorukban filippínó családtagjaik meséltek nekik.

A hazatérésnek hatalmas ára van: a lányoknak a sziget törvényei szerint minden közös emléküket fel kell áldozniuk, amit a barátságuk során szereztek. Versenyt kell futniuk az idővel, hogy kijussanak Nakaliról, mielőtt örökre elfelejtenék egymást. Útjuk során egy kétbalkezes véreb, Raww is csatlakozik hozzájuk, miközben a sziget legfélelmetesebb szörnyével, a rettegett Manananggallal is szembe kell nézniük.

A Variety panelbeszélgetésén a rendezők elárulták, hogy a filmet személyes élményeik ihlették, és tisztelegni kívánnak vele a családjaikban meghatározó szerepet betöltő filippínó nők előtt. A minél nagyobb hitelesség érdekében a stáb kutatómunkát végzett a Fülöp-szigeteken, és helyi animátorok bevonásával építette fel a történet világát.

Vizuális szempontból az Elfelejtett sziget a Csizmás, a kandúr: Az utolsó kívánság stílusában fogant, s ezt a jellegzetes látványt néhol a 90-es évek grafikai dizájnjával és a filippínó képzőművészettel vegyíti. A produkció egyik különlegessége, hogy a visszaemlékezések során a film átvált klasszikus, 2D-s anime-stílusba – megidézve olyan kultikus sorozatokat, mint a Dragon Ball Z vagy a Varázslatos Álmok –, attól függően, hogy éppen melyik karakter emlékeit látjuk.