A TikTokon már a meggazdagodást is megígérik – de ki ellenőrzi a pénzügyi influenszereket?

„A védelmi ipari részvények az esetek 95 százalékában milliomost csinálnak az emberből”

– állítja egy TikTok-videó készítője, majd néhány konkrét vállalat részvénye felé tereli követőit. Ez jól illusztrálja azt a jelenséget, amely egyre nagyobb fejtörést okoz a pénzügyi felügyeleteknek: a befektetési tanácsadás már nem feltétlenül egy banki irodában vagy egy pénzügyi hírportálon kezdődik, hanem egy néhány másodperces videóval.

És nem is mindig ember áll a kamera előtt. A közösségi médiában már mesterséges intelligenciával létrehozott figurák is ajánlanak részvényeket, kriptovalutákat, illetve adnak személyes pénzügyi tanácsokat. A kérdés csak az: ki ellenőrzi, hogy amit mondanak, az valóban megállja-e a helyét?

A népszerű videók többségénél hiányzik valami

A BrokerListings.com 150 népszerű, pénzügyi témájú TikTok-videót vizsgált meg. A kiválasztott videók mindegyike legalább 100 ezer megtekintést ért el, témáik pedig a részvénybefektetésektől a kriptovalutákon és az eladósodáson át a személyes pénzügyekig terjedtek.

Az eredmény nem túl megnyugtató. A vizsgált tartalomkészítők több mint 70 százaléka nem tüntetett fel egyértelmű szakmai hátteret vagy olyan képesítést, amely alapján a nagyközönség számára megbízható pénzügyi tanácsot adhatna.

Még beszédesebb, hogy a videók több mint 60 százaléka nem mutatta be megfelelően az adott pénzügyi termékhez vagy helyzethez kapcsolódó kockázatokat, illetve hátrányokat. Ez különösen problémás lehet egy olyan platformon, ahol egy látványos, gyors és magabiztos állítás könnyebben terjed, mint egy tízperces magyarázat arról, hogy ugyanannak a befektetésnek milyen buktatói lehetnek.

A fiatalok már innen tájékozódnak

A jelenség azért is fontos, mert a közösségi média sok fiatal számára mára elsődleges pénzügyi információforrássá vált.

A német pénzügyi felügyelet, a BaFin 2024-es felmérése szerint a milleniál és Z generációs befektetők több mint fele megbízható pénzügyi információforrásnak tartja a közösségi médiát, 60 százalékuk pedig jó alternatívának látja a professzionális pénzügyi tanácsadással szemben. Ulf Linke, a BaFin fogyasztóvédelmi szakértője szerint a hatóság egyértelmű trendet lát a közösségi médiában terjedő befektetési tippek felé, különösen a fiatalabbak körében.

A szabályozók közben próbálnak lépést tartani. Az Európai Parlament áprilisban minimális követelményeket támogatott a „finfluenszerek”, vagyis a közösségi médiában pénzügyi tanácsokat adó influenszerek számára. A képviselők külön is felhívták a figyelmet a rejtett reklámokra, a félrevezető állításokra, a csalásokra és az AI által generált pénzügyi tartalmakra.

Az Európai Értékpapírpiaci Hatóság (ESMA) szintén jelezte: a befektetési ajánlásokra vonatkozó szabályok a közösségi médiában közzétett tartalmakra is vonatkozhatnak. A készítőknek bizonyos esetekben azonosítaniuk kell magukat, el kell választaniuk egymástól a tényeket és a véleményeket, és fel kell tüntetniük, ha anyagi érdekük fűződik az általuk népszerűsített termékhez. Vagyis önmagában az sem feltétlenül jelent kibúvót, ha a videó végére odaírják: „Ez nem befektetési tanács”.

A 30 másodperces meggazdagodás problémája

A TikTok és az Instagram rövid videós formátuma eleve nehezen egyeztethető össze azzal, amit egy komoly pénzügyi döntésnél érdemes lenne tudni.

James Barra, a BrokerListings tartalom- és kutatásvezetője szerint egyes pénzügyi termékekhez olyan részletes, kiegyensúlyozott magyarázatra lenne szükség, amely egyszerűen nem fér bele egy rövid videóba. A gyors meggazdagodást vagy mellékállásból származó könnyű pénzt ígérő tartalom ráadásul sokkal figyelemfelkeltőbb lehet, mint az, amely ugyanannyi időt szán a kockázatokra is.

Van egy másik, könnyen elsikkadó probléma is: ugyanaz a befektetés egészen mást jelenthet két embernek. Egy tapasztalt befektető portfóliójának például csak kis részét teheti ki egy kockázatos eszköz, míg egy fiatal, kevés tapasztalattal rendelkező befektető akár a megtakarításai jelentős részét is erre fordíthatja. Ami az egyiknek kezelhető kockázat, az a másiknak komoly pénzügyi veszteség lehet. A rövid videóban ezek az árnyalatok gyakran egyszerűen nem kapnak helyet.

Nem feltétlenül a legnagyobb influenszer a legveszélyesebb

Elsőre azt gondolhatnánk, hogy a legnagyobb követőtáborral rendelkező finfluenszerek jelentik a legnagyobb problémát. A vizsgálat azonban nem feltétlenül ezt támasztja alá. A BrokerListings szerint a kisebb, organikusan növekedő tartalomkészítők is képesek jelentős közönséget elérni, miközben rájuk és kereskedelmi kapcsolataikra kevesebb figyelem juthat a szabályozók és a platformok részéről.

A TikTok közlése szerint saját szabályzata vonatkozik a szabályozott termékekkel, szolgáltatásokkal és kereskedelmi tevékenységekkel kapcsolatos tartalmakra. A platform állítása szerint az irányelveket megsértő videókkal szemben fellép, szükség esetén eltávolítja őket. A TikTok szerint 2026 első negyedévében a csalásra és csalási kísérletre vonatkozó szabályok megsértése miatt eltávolított videók 99 százalékát még azelőtt törölték, hogy a felhasználók jelentették volna őket.

Persze nem minden pénzügyi TikTok-kontent átverés

A közösségi média pénzügyi tartalmai között bőven akadnak hasznosak is. A BrokerListings kutatói olyan készítőket is találtak, akik költségvetés-készítésről, adósságkezelésről, vésztartalék felépítéséről és hosszú távú befektetésről készítenek értelmes tartalmakat.

Ennek pedig van egy fontos előnye: olyanokhoz is eljuttathat pénzügyi alapismereteket, akik máskülönben nem találkoznának velük. James Barra szerint sok ember az iskolában vagy az egyetemen nem tanul személyes pénzügyekről, és az sem magától értetődő, hogy a szülőktől kap ilyen tudást.

Jó példa lehet erre a német Finanzfluss, amelyet Thomas Kehl korábbi befektetési banki elemző vezet. A csatorna ETF-ekről, a befektetés alapjairól, megtakarításról és nyugdíjtervezésről is készít tartalmakat. Nemrég például az aktívan kezelt ETF-ek amerikai és európai térnyerését mutatták be, ahelyett hogy egyetlen részvényt próbáltak volna eladni a nézőknek. A különbség lényegében ennyi: magyarázatot adnak, nem garantált meggazdagodást.

Öt jel, amikor érdemes továbbgörgetni

A szakértők szerint nem kell minden pénzügyi videót automatikusan gyanúsnak tekinteni. Érdemes viszont néhány alapvető kérdést feltenni, mielőtt a TikTokon látott tipp alapján akár egy forintot is befektetnénk.

Ki beszél?
A megbízható tartalomkészítő azonosítja magát, ellenőrizhető elérhetőséget ad meg, és bemutatja szakmai hátterét.

Van érdekeltsége az ajánlásban?
Ha jutalékot kap azért, mert valaki az általa megosztott linken keresztül regisztrál egy kereskedési platformra, azt fel kell tüntetnie. Az ilyen üzleti kapcsolat önmagában még nem bizonyítja, hogy a tartalom rossz, de fontos tudni róla.

Hol vannak a kockázatok?
A „magas hozam, minimális kockázat” típusú állításoknál érdemes különösen óvatosnak lenni. Ugyanez igaz arra, ha a készítő nem a befektetés kockázatairól beszél, hanem a saját látványos életmódját mutogatja: drága autókat, luxusszállodákat vagy azt sugallja, hogy egy bizonyos stratégia követésével bárki hasonló életet élhet.

Miért kell éppen most megvenni?
„Most vagy soha”, „mindjárt kilő az árfolyam”, „csak rövid ideig van lehetőség” – ezek a sürgető üzenetek könnyen a lemaradástól való félelemre, a FOMO-ra építhetnek. Különösen gyanús lehet, ha egy kriptovaluta vagy részvény megvásárlására mindössze egy szűk időablakot kínálnak.

Mit mondanak mások?
Az ESMA azt javasolja, hogy a közösségi médiában látott információkat ne önmagukban kezeljük. Érdemes ellenőrizni a pénzügyi felügyeletek tájékoztatóit, az érintett vállalat hivatalos jelentéseit és megbízható pénzügyi hírszolgáltatók beszámolóit is. A nemzeti felügyeletek nyilvántartásaiban pedig az is ellenőrizhető, hogy egy pénzügyi szolgáltató vagy személy rendelkezik-e a szükséges engedéllyel.

TikTok → AI → kereskedési app: három lépés a pénzvesztésig?

A probléma egyik legújabb rétege, hogy a pénzügyi döntésekhez szükséges idő drámaian lerövidülhet. James Barra egy olyan helyzetet vázolt fel, amely néhány éve még jóval körülményesebb lett volna: valaki megnéz egy TikTok-videót, amelyben több részvényt ajánlanak, megkérdez egy AI-csevegőbotot, hogy ezek jó befektetések-e, majd megnyit egy kereskedési alkalmazást, és perceken belül meg is vásárolja a részvényeket. Az egész folyamat így sokkal gyorsabb lehet, mint korábban.

És éppen ez benne a legnagyobb veszély: a közösségi médiából származó, ellenőrizetlen állítás, a mesterséges intelligencia válasza és a néhány kattintással elérhető kereskedés együtt már olyan gyors döntési láncot alkothat, amelyben a megfontolásra szánt idő gyakorlatilag eltűnik.

A TikTok tehát önmagában nem ellenség, és a pénzügyi influenszer sem automatikusan csaló. A gond ott kezdődik, amikor egy látványos videó helyettesíteni kezdi a kutatást, a kockázatok mérlegelését és a szakmai ellenőrzést. Mert attól, hogy egy befektetési tipp elfér egy 30 másodperces videóban, a kockázata még nem lesz 30 másodperces.