Ez áll a brutális forróság hátterében a tudósok szerint

A Nyugat-Európát sújtó, rekordokat döntő hőhullám a tudósok szerint gyakorlatilag elképzelhetetlen lett volna az ember okozta klímaváltozás nélkül. A World Weather Attribution, vagyis a szélsőséges időjárási eseményeket vizsgáló nemzetközi kutatócsoport friss elemzése szerint a mostani forróság különösen az éjszakai meleg miatt veszélyes.

A kutatók szerint a vizsgált térségben ez a legsúlyosabb hőhullám, amelyet valaha feljegyeztek. A kánikula már most több országban okozott komoly fennakadásokat: halálos áldozatokról, áramszolgáltatási problémákról, iskolabezárásokról és kulturális helyszínek lezárásáról is érkeztek hírek. Nagy-Britanniában csütörtökön júniusi melegrekord dőlt meg a halálos hőhullám idején.

A mostani hőség már nem olyan, mint régen

A World Weather Attribution elemzése szerint a globális felmelegedés néhány évtized alatt érezhetően súlyosbította az európai hőhullámokat. A kutatók úgy számoltak, hogy ha 1976 júniusában alakult volna ki a mostanihoz hasonló időjárási helyzet, akkor az körülbelül 3,5 Celsius-fokkal hűvösebb lett volna.

Ez a különbség a hétköznapokban is óriási: nemcsak kellemetlenebb nappali meleget jelent, hanem sokkal veszélyesebb éjszakákat is. A szervezet ilyenkor nehezebben tud regenerálódni, mert a nappali hőterhelés után éjszaka sem hűl le eléggé a levegő.

A kutatás több mint 800 európai várost vizsgált. Ezek 45 százalékában már most megdőltek, vagy a következő napokban megdőlhetnek a június végére jellemző hőstressz-rekordok. Hőstresszről akkor beszélünk, amikor a test már nem tudja hatékonyan hűteni magát izzadással.

Nem az El Niño okozza az európai forróságot

A tudósok szerint a mostani európai hőhullám fő hajtóereje ezúttal nem az El Niño, amely a Csendes-óceán trópusi térségében alakul ki, és általában emeli a globális átlaghőmérsékletet. A World Weather Attribution elemzése szerint az El Niño nem járult hozzá érdemben ehhez a súlyos európai kánikulához. A háttérben az emberi tevékenység áll. A kutatók évek óta egyértelműen kimutatják, hogy az ember okozta globális felmelegedés gyakoribbá és erősebbé teszi a hőhullámokat. A fő ok az üvegházhatású gázok kibocsátása, amely nagyrészt a szén, az olaj és a földgáz elégetéséből származik.

A Meteorológiai Világszervezet adatai szerint a bolygó átlaghőmérséklete ma körülbelül 1,4 Celsius-fokkal magasabb, mint az iparosodás előtti, 19. századi szint.

Európa különösen gyorsan melegszik

Clair Barnes, az Imperial College London szélsőséges időjárással foglalkozó kutatója, a WWA elemzésének egyik társszerzője szerint jelenleg nem teszünk eleget azért, hogy lassítsuk a globális felmelegedés ütemét. Mint mondta, ha ez így folytatódik, egyre gyakrabban kell arra számítani, hogy megdőlnek a hőmérsékleti rekordok.

Európa ráadásul a világ leggyorsabban melegedő kontinense, ezért a hőhullámok hatása itt különösen látványos és veszélyes lehet. A mostani kánikula egészségügyi következményei a kutatók szerint még csak most kezdenek kirajzolódni.

A WWA elemzése emlékeztet arra a korábbi tudományos kutatásra is, amely szerint 2022 nyarán több mint 60 ezren haltak meg Európában hőséghez köthető okok miatt, amikor a kontinenst több egymást követő hőhullám sújtotta.

A forró éjszakák különösen veszélyesek

A hőhullámok egészségügyi kockázatát jelentősen növelik a szélsőségesen meleg éjszakák. Ilyenkor a test nem tud kipihenni a nappali terhelést, ami különösen az idősekre, a krónikus betegekre, a kisgyerekekre és a szabadban dolgozókra lehet veszélyes.

Franciaország egyes részein már több mint egy hete 20 Celsius-fok felett marad az éjszakai hőmérséklet. Ezt a küszöböt trópusi éjszakának nevezik. Egyes helyeken azonban ennél is súlyosabb a helyzet: voltak olyan éjszakák, amikor a minimum-hőmérséklet megközelítette a 30 Celsius-fokot.

A kutatók szerint éppen ezek a változások mutatják meg igazán, mennyire más jellegűvé váltak az európai hőhullámok. Már nem csak arról van szó, hogy napközben magasabbra kúszik a hőmérő higanyszála. A probléma az, hogy a forróság éjszaka sem enged, így a szervezet folyamatos terhelés alatt marad.

A mostani hőhullám ezért a szakértők szerint nem egyszerű időjárási szélsőség, hanem figyelmeztetés arra, milyen következményekkel jár, ha a felmelegedés üteme nem lassul. A rekordok pedig a jelenlegi trendek alapján egyre kevésbé számítanak majd ritkaságnak Európában.