Kiemelkedően magas itthon az eurózónához való csatlakozás támogatottsága

Magyar Péter hozzátette: a nem eurózóna tagállamok közül Magyarországon a legmagasabb a támogatottsága a csatlakozásnak.

A miniszterelnök jelezte: ez nem volt mindig így, de a magyar emberek az utóbbi években, az előző kormány alatt azt tapasztalták, hogy nem eurózóna tagnak lenni egyet jelent az instabilitással, a kiszámíthatatlansággal, a gazdasági visszaeséssel, a magas inflációval, az elszegényedéssel, a külföldi befektetések elüldözésével és az alacsony munkabérekkel.

Kiemelte: a kormány alapvető célja, hogy 2030 környékére Magyarország teljesítse az eurózónához csatlakozás feltételeit, a maastrichti kritériumokat. Ez nem egyszerű, mert ma Magyarország egyik feltételnek sem felel meg, és amikor 22 évvel ezelőtt csatlakoztunk az Európai Unióhoz, közelebb voltunk sok tekintetben egy esetleges eurózóna csatlakozáshoz, mint most.

Hozzátette: a maastrichti kritériumok teljesítése már magában hozzájárulhat az ország stabilitásához és fejlődéséhez.

Kiemelte, a Tisza-kormány iránt nemcsak a magyar lakosság bizalma töretlen és nő, hanem a piacoké, Európáé és külföldi befektetőké is; ez látszik a forint erősödésében vagy a kötvényhozamok csökkenésében.

Emlékeztetett:

a magyar kötvényhozamok szintje már nemcsak a lengyel, hanem a brit kötvényhozamok alatt van, persze még messze a görög hozamoktól.

Magyar Péter pozitív példaként beszélt Görögországról, amely a pénzügyi válság alatt óriási nehézségekkel nézett szembe, több mentőcsomagot kapott, ma pedig, tekintve a költségvetés stabilitását, a csökkenő államadósságot és a kiszámítható gazdasági növekedést, egy mintaország.

Magyar Péter köszönetet mondott a görög tapasztalatokért, és jelezte, nekünk tanulnunk kell, fel kell használnunk más országok tapasztalatait. Hozzátette: nincsen egyetlen megoldás, de érdemes más országok megoldásait a magyar viszonyokhoz adaptálni.

Eközben őszintén kell beszélni a magyar emberekkel, felnőttként kezelni őket és közösen meghozni a döntéseket – hangsúlyozta. Az eurózónához való csatlakozásnak ugyanis vannak előnyei, ugyanakkor meg is köti a kormány kezét. Kiindulva azonban az elmúlt 16 év kormányzásából, ez nem is baj – jegyezte meg.

Magyar Péter elmondta, az eurózónához való csatlakozás üzenete a kiszámíthatóság és az őszinteség. Önmagában az út is sokat jelent, a maastrichti kritériumok teljesítése már magában hozzájárulhat az ország stabilitásához és fejlődéséhez, üzleti, befektetői, lakossági bizalmat hozhat

– emelte ki a miniszterelnök.

Újságírói kérdésre válaszolva megerősítette:reális cél lehet, hogy 2030-ra Magyarország teljesítse a maastrichti kritériumokat, ez azonban nem azt jelenti, hogy 2030-ban lesz Magyarország az eurózóna tagja, hiszen a kritériumok teljesítése után még szükség van időre, valamint egy politikai döntésre is. Nem mindegy, hogy egy ország milyen árfolyamon csatlakozik, és a csatlakozásra egyaránt vannak jó és rossz példák is – fűzte hozzá.

Azt is mondta: elkerülhetetlen egy társadalmi, gazdasági, szakértői konzultáció a csatlakozásról, szeretnék bevonni a döntésbe az embereket.

A miniszterelnök óriási jelentőségűnek nevezte, hogy hogyan használja fel az ország a 16,4 milliárd euró uniós forrást, amit sikerült feloldani, és „úton vagyunk ahhoz, hogy le is tudjuk hívni”. De nem elég lehívni, produktív, hatékony  módon kell felhasználni, munkahelyeket kell teremteni, kis- és középvállalkozásokat kell támogatni, a leszakadó régiókat kell segíteni – sorolta.

A legnehezebben teljesíthető maastrichti kritériumként Magyar Péter az államadósság szintjének csökkentését jelölte meg.

Kitért arra: ha sikerül jelentősen olcsóbban finanszírozni a magyar államadósságot, az 100 milliárdos megtakarításokat jelenthet évente a magyar költségvetésben, amit hasznos dolgokra lehet költeni. Ezért sem mindegy tehát, hogy van-e üzleti bizalom, van-e külföldi befektetői bizalom, magyar lakossági bizalom a magyar állam felé.

Magyar Péter nemmel felelt arra kérdésre, hogy várhatók-e megszorítások. „Nem erre van szükség” – szögezte, le, hanem arra, hogy jöjjenek az uniós pénzek Magyarországra, és azok jól legyenek felhasználva, ne ellopják a felét, mint ahogy az előző kormány idején.

Magyar Péter újabb kérdésre válaszolva ígéretet tett, hogy be fogják mutatni az új költségvetés megalapozásában, hogy miért van szükség új költségvetésre. Az előző kormány, akárcsak a Gyurcsány-kormány, a költségvetéssel is átverte a magyar embereket, mert hamis számokat közölt benne. Több olyan pont van az idei költségvetésben, ahová nem terveztek be forrást, vagy „elmismásolták” a számokat, ezért a hiány jóval magasabb a többször módosított tervezetnél is. Orbán Viktorék átverték a magyar embereket, akiknek ez nagyon sokba kerül – hangsúlyozta.

„Azt tudom mondani az előző kormánynak, hogy szégyelljék magukat, és hogy Orbán Viktor az új Gyurcsány Ferenc”

– fogalmazott.

Az eurózónához csatlakozásról szólva azt mondta: a csatlakozás után lehetnek átmeneti nehézségek, de ezek kikerülhetők jó felkészüléssel. Előttünk 21 tagállam csatlakozott, vannak tapasztalatok – emlékeztetett.

Magyar Péter kitért arra is, mitől lesz jobb a magyar embereknek az eurózónában. Nem történhet meg az, amit Orbán Viktor csinált: ellopta a pénzünket, túlárazott vagy presztízs beruházásokra költötte, elinflálta a pénzt – idézte fel.

Ha Magyarország az eurózóna tagja lesz, a kormány nem engedheti el a hiányt vagy az inflációt, árstabilitás lesz

– mondta Magyar Péter.

MTI/Hegedüs Róbert