A magyar gazdaságpolitika ezt figyelmen kívül hagyja, sőt a 2010-11-re elvárt költségvetési hiány formális teljesítése keretében kifejezetten kockázatos folyamatokat indított be.

Ez a gazdaságpolitika még rövid távon sem segíti érzékelhetően a növekedést és a munkahely-teremtést. Jelentős árfolyamkilengésekhez és kamatemelkedéshez vezet, ami növeli az adósok (a lakosság, a vállalkozások és az állam) terheit. A jogbiztonság gyengítése, a megtakarítások felélése, az általános befelé fordulás anakronisztikus, az európai tendenciáktól eltérő magyar modell irányába mutat.

Fájdalmas korrekciók?

Mindez előbb-utóbb fájdalmas, az egyébként szükségesnél jóval nagyobb korrekciókat tesz elkerülhetetlenné. A 2010-11. évi adócsökkentéseknek ugyanis 2012 utánra nincs fedezetük – pl. elfogy a nyugdíjpénztári vagyon -, aminek következtében romlik az ország pénzügyi megítélése, s már addig is gyengülő forintra, illetve a piaci kamatok emelkedésére kell számítani.

Az áremelkedés üteme beragadni látszik 4% körül. Láthatóan a kormány a jelenleginél magasabb, 3,5%-os inflációs célt szeretne, s a Monetáris Tanács új tagjainak kinevezését követően 2011 tavaszán esetleg az inflációs cél formális emelésére is sor kerülhet. Az infláció az idei 4,8% után 2011-ben 3,8% körül alakul. Az euró árfolyama 2011-ben is a 2010. évihez hasonló, 276 forint lehet (jelentős ingadozások mellett), de ennek mértéke jelentősen függ a gazdaságpolitika hitelességétől, a folyamatok fenntarthatóságától.

A Monetáris Tanács (összetételétől függetlenül) feltehetőleg erőteljes kamatemelésről döntene, ha 290 forint fölé gyengülne az árfolyam, mivel e szint tartóssá válása a devizahitelesek körében a bankrendszer egészét is súlyosan érintő fizetési problémákat okozna. Az alapkamat jövőre 6% körülire emelkedhet, miközben az euró- és a dollár-kamatok is emelkedésnek indulnak.

Tartós alapkamat?

Komolyabb pénzpiaci bizalmatlanság esetén ennél magasabb magyar jegybanki alapkamat valószínű, kedvező fogadtatású reformprogram esetén viszont tartósulhat a jelenlegi 5,75%. A folyó fizetési mérlegben a 2010. évi, várhatóan 0,5 milliárd euró aktívum után 2011-ben a lassan növekedésnek induló belföldi felhasználás következtében 1 milliárd euró deficit keletkezik. Ugyanakkor az EU-támogatások növekedése hatására a külső finanszírozás aktívuma lényegében változatlan marad, 3 milliárd euró lesz.

A külső kereslet továbbra is jelentős exportdinamikát tesz lehetővé, de nem nyújt gyorsuló húzóerőt. A kormány adóintézkedéseinek nagyobb része (a különadók - különösen a bankrendszer esetében -, a foglalkoztatás költségeinek széleskörű emelkedése) inkább rontja a növekedési esélyeket.

Ezt csak részben kompenzálja a kvalifikált munkaerő bérköltségének csökkenése, a nyereségadó mérséklése a közepes és nagy cégek számára. A viszonylag gyenge forint főleg az import versenyképességének rontásán keresztül élénkíti a növekedést. (Ugyanakkor a fogyasztói keresletet és a bankok finanszírozási képességét a magas hiteltörlesztés, illetve a romló hitelportfolió révén rontja.)

Húzóágazatok

A gazdaság két húzóágazata az ipar és az építőipar lesz. Átlagos időjárást feltételezve a mezőgazdasági termelés gyorsan nő. A kiskereskedelmi forgalom mintegy 2%-kal, a gépkocsiké ennél nagyobb mértékben növekszik. A bankok hitelezési aktivitása nem vagy alig bővül, ami az egész gazdaság - főleg a kkv-szektor - növekedési lehetőségeit visszafogja.

A bankadó következtében ugyanis a hazai bankrendszer jövedelmezősége tartósan megszűnik, ami az anyabanki és piaci források más országokba való átcsoportosítását okozhatja. A foglalkoztattak száma 2011-ben néhány tizedszázalékkal, lényegében a 2010. évi csökkenéssel azonos mértékben emelkedik. A munkanélküliségi ráta 11,5%-ról 2011-re 11%-ra mérséklődik.