Külföld
Világszerte célpontokat fenyeget Irán, ha az USA újra megtámadja
Irán legfelsőbb vezetője, Modzstaba Hamenei azzal fenyegetőzött, hogy egy újabb amerikai vagy izraeli katonai támadásra földrajzi korlátozások nélküli válaszcsapással reagálnak. Teherán eközben diplomáciai úton is próbál előrelépni Washingtonnal, és a Hormuzi-szoros megnyitásának lehetőségét is felvetette.
Modzstaba Hamenei szombaton találkozott az iráni hadsereg legmagasabb rangú vezetőivel, és utasításokat adott nekik az esetleges újabb amerikai–izraeli katonai műveletekre való felkészülésre. Az iráni állami hírügynökség, az IRNA beszámolója szerint a legfelsőbb vezető egyértelművé tette: bármilyen fenyegetésre azonnali és jelentős válaszlépést tart szükségesnek.
„A fenyegetés bármilyen szintjére és formájára azonnali, határozott és földrajzi korlátozások nélküli válasszal kell reagálni”
– fogalmazott Hamenei.
A kijelentés különösen aggasztó, mert a földrajzi korlátozások nélküli válasz akár Európát és a Dél-Kaukázust is érintheti. Az iráni állami média szerint Hamenei arra is utasítást adott, hogy frissítsék az amerikai és izraeli célpontok listáját, amelyre a hagyományos katonai létesítmények mellett mindenféle fizikai és nem fizikai infrastruktúrát is fel kell venni.
Hétszeresére növelhették a fegyvergyártást
Az újabb fenyegetések hátterében az áll, hogy az Egyesült Államokban a jövő héten tartják az időközi választásokat, amelyek után Washingtonban ismét napirendre kerülhet egy rövid, de intenzív katonai hadjárat lehetősége Irán ellen. Az amerikai erők állítólag egy ilyen műveletre is felkészülhetnek.
Az iráni vezetés mindenesetre igyekszik demonstrálni katonai erejét. Az Iszlám Forradalmi Gárda parancsnoka, Ahmad Vahidi vezérőrnagy, valamint a hadsereg vezetői a szombati találkozón arról tájékoztatták Hameneit, hogy az ország katonai felkészültsége javult, a fegyvergyártás pedig a korábbi szint hétszeresére emelkedett.
A legfelsőbb vezető azt is kijelentette, hogy egy esetleges újabb háború befejezésének időpontját Irán fogja meghatározni. Mint mondta, ha az ország ellenségei ismét katonai vagy terrorista támadásokat indítanak, az iráni fegyveres erők és az iráni nép dönti el, mikor és milyen feltételek mellett érnek véget az ellenséges cselekmények.
A washingtoni székhelyű Institute for the Study of War (ISW) elemzői szerint a fenyegetések elsősorban elrettentő célt szolgálnak: Teherán így próbálhatja megakadályozni, hogy az Egyesült Államok és Izrael újabb csapásokat mérjen az országra.
A diplomáciai tárgyalásokon is történtek előrelépések
A kemény katonai retorika ellenére Irán diplomáciai úton is igyekszik rendezni a konfliktust. Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter szombaton arról beszélt, hogy akár két napon belül újra megnyithatják a Hormuzi-szorost, amely a világ egyik legfontosabb olajszállítási útvonala.
A korábbi iráni javaslat még egyhetes határidőről szólt, amelynek feltétele az amerikai blokád feloldása, a befagyasztott iráni vagyon felszabadítása és az iráni olajexportot sújtó szankciók enyhítése volt. Washington ezt az ajánlatot korábban elutasította.
Aragcsi szerint az elmúlt napokban Katar közvetítésével folytak egyeztetések, és az iráni diplomaták is a Perzsa-öböl menti országban tárgyaltak. Közvetlen amerikai–iráni találkozót egyelőre nem terveznek, de az amerikai fél szélesebb körű párbeszédre irányuló kezdeményezését pozitív fejleménynek nevezte.
Mohszen Rezáei, az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács vezetője szintén biztató jelnek nevezte, hogy JD Vance amerikai alelnöktől tárgyalásokat kezdeményező levelet kapott. Szerinte:
Washington hangneme jelentősen megváltozott.
A Hormuzi-szoros esetleges újranyitásával kapcsolatban Teherán ugyanakkor új feltételeket is megfogalmazott: a hajóknak Irán és Omán által közösen meghatározott útvonalon kellene közlekedniük, a forgalom irányítását pedig Irán felügyelné.
Rezáei arra is figyelmeztetett, hogy egy újabb támadás esetén az agresszor pusztító erejű csapásokra számíthat, amelyeket új fegyverekkel hajtanának végre. Hozzátette: Irán egyelőre nem döntött nukleáris doktrínájának megváltoztatásáról, bár az országban egyre többen vetik fel ennek szükségességét arra az esetre, ha ismét katonai támadás érné az országot.
Forrás: Euronews