Új világrend formálódik, Európa pedig keresi a szövetségeseit

A német kancellár pénteken, dél-koreai látogatásának utolsó állomásán, a két Koreát elválasztó demilitarizált övezetben tett látogatást. Azon a helyszínen járt, ahol 1953-ban aláírták a koreai háborút lezáró fegyverszünetet. A katonai határ két oldalán ma is észak- és dél-koreai katonák néznek farkasszemet egymással.

Merz a helyszínen Németország történelmére utalva arról beszélt, mennyire hálásak lehetnek azért, hogy országának már 36 éve nem kell hasonló megosztottságban élnie. A látogatás egyúttal jól érzékeltette, hogy az európai biztonsági helyzet és az ázsiai konfliktusok egyre szorosabban összefonódnak.

Az orosz–kínai szövetség Ázsiát is fenyegeti

Merz látogatása előtt Észak-Korea mintegy tíz rövid hatótávolságú ballisztikus rakétát lőtt ki a Japán-tenger irányába. Phenjan katonai képességeinek gyors fejlődése közvetlenül összefügg Oroszországgal fenntartott együttműködésével. Észak-Korea az elmúlt két évben katonákat küldött az ukrajnai frontra, cserébe pedig harci tapasztalatokat és katonai technológiákat szerezhetett.

Az észak-koreai állami televízió a látogatás idején Kim Dzsong Un vezetőt is bemutatta új katonai drónok társaságában, ami szintén az ország növekvő technológiai képességeire utal.

A térségben Kína is egyre nagyobb biztonsági kihívást jelent. Peking növeli gazdasági befolyását, területi igényeket támaszt a Dél-kínai-tengeren, és egyre erőteljesebb nyomást gyakorol Tajvanra. Eközben Oroszországgal is szorosabb katonai kapcsolatokat épít, a két ország légiereje pedig közös bombázórepüléseket hajt végre Japán közelében.

„Az orosz–ukrán háború folyamatosan jelen van a térségben”

– mondta Merz a koreai határ meglátogatása után. Hozzátette: a világban már nem létezik egyoldalú biztonság, csak kollektív biztonság. A kancellár ezért szorosabb együttműködést sürgetett Japánnal, Dél-Koreával és Szingapúrral a védelempolitika és a hadiipar területén.

A német ajánlat különösen vonzó lehet az ázsiai országok számára, hiszen Berlin Ukrajna egyik legfontosabb támogatójaként közvetlen tapasztalatokat szerzett a modern hadviselésről. A német védelmi vállalatok az ukrán gyártókkal együttműködve követhetik a dróntechnológia és más katonai fejlesztések gyors változásait. Merz ezért jelentős üzleti delegációval utazott Ázsiába, amelyben az Airbus, a Diehl Defense és a Quantum-Systems képviselői is helyet kaptak.

Japán miniszterelnöke, Takaicsi Szanae egyenesen kiemelt partnerségként beszélt a német–japán együttműködésről.

Új szövetséget építene a középhatalmakból

Merz azonban nemcsak a katonai együttműködésről tárgyalt. Tokióban és Szöulban is arra figyelmeztetett, hogy a nagyhatalmak egyre kevésbé tartják tiszteletben a nemzetközi szabályokat.

„Egy új korszak küszöbén állunk. Azt látjuk, hogy a nagyhatalmak új politikát folytatnak, és a nemzetközi szabályok fokozatosan erodálódnak”

– fogalmazott a német kancellár.

Gondolataival Mark Carney kanadai miniszterelnök korábbi javaslatára épített, amely szerint a középhatalmaknak össze kell fogniuk, hogy megvédjék érdekeiket a kiszámíthatatlan nagyhatalmakkal és a gyengülő nemzetközi intézményekkel szemben.

Merz egy globális, szabályalapú kereskedelmi szövetség létrehozását vetette fel. Elképzelése szerint az Európai Uniónak, az ázsiai országoknak, Kanadának, Ausztráliának, Új-Zélandnak és a dél-amerikai Mercosur kereskedelmi tömbnek összehangoltan kellene fellépnie, ha valamelyik nagyhatalom megsérti a nemzetközi kereskedelmi szabályokat vagy gazdasági nyomást gyakorol más országokra.

A javaslat elsősorban Kína ritkaföldfémekkel kapcsolatos korlátozásaira és Donald Trump amerikai elnök vámfenyegetéseire adott válaszként értelmezhető. Merz szerint az együttműködés a Kereskedelmi Világszervezet megerősítését is szolgálhatná, többek között az intézmény fellebbviteli testületének működését akadályozó problémák rendezésével.

A protekcionizmus veszélye máris konfliktust okozott

A német kancellár azonban ázsiai útján megtapasztalhatta, milyen nehéz közös platformra hozni az egymással is versengő gazdasági szereplőket. Japán és Dél-Korea ugyanis komoly aggodalmát fejezte ki a Berlin és Párizs által támogatott, „Made in Europe” néven ismert autóipari szabályozási elképzelés miatt.

A Friedrich Merz és Emmanuel Macron francia elnök által támogatott javaslat értelmében az uniós autóipari támogatásokat az EU-ban, Svájcban vagy az Egyesült Királyságban gyártott járművekhez kötnék, ami hátrányosan érintené az Európán kívüli gyártókat.

I Dzsemjong dél-koreai elnök arra kérte Merzet, hogy országa ugyanolyan elbánásban részesüljön, mint az uniós tagállamok. Japán részéről szintén hasonló kifogások hangzottak el.

A német kancellár elismerte, hogy a francia–német javaslat komoly aggodalmat váltott ki Szingapúrban, Japánban és Dél-Koreában, mivel a térség országai attól tartanak, hogy Európa új protekcionista politikára vált, és elzárkózik a külső partnerektől. Merz ígéretet tett arra, hogy a felvetéseket komolyan veszi, és az ügyet a következő uniós csúcstalálkozón is napirendre tűzi.

A biztonsági együttműködés területén sem sikerült minden kérdésben előrelépni. Japán például nem mutatott hajlandóságot arra, hogy Patriot légvédelmi rakétákat szállítson Ukrajnának, és az is bizonytalan, hogy Tokió jövőre továbbra is több milliárd euróval járul-e hozzá az Ukrajnának szánt új hitelhez.

Egy japán diplomata a német delegációnak egy ennél is kényesebb kérdést tett fel: pontosan hogyan segítene Németország, ha Kína megtámadná Tajvant? Ez a felvetés jól mutatja, hogy miközben Berlin globális szövetséget sürget, ázsiai partnerei konkrét biztonsági garanciákat is várnak Európától.