Fosztogatásba torkolltak a tüntetések Németországban

Több német nagyvárosban is erőszakba fordultak a megélhetési költségek, az oktatás alulfinanszírozottsága és a közszolgáltatások leépítése ellen szervezett demonstrációk. Frankfurtban üzleteket fosztottak ki, Berlinben és más városokban pedig a rendőrök is összecsaptak a tüntetőkkel. A megmozdulások egy egész Európán végigsöprő tiltakozási hullám részét képezik.

A szombati demonstrációkat a Gen Z regelt (A Z generáció veszi kezébe az irányítást) nevű mozgalom szervezte. A nap folyamán több ezren vonultak utcára, elsősorban a megélhetési nehézségek, az oktatási rendszer forráshiánya, a közkiadások csökkentése és a kötelező katonai szolgálat ellen tiltakozva. A megmozdulások kezdetben nagyrészt békésen zajlottak, estére azonban több helyszínen is elszabadultak az indulatok.

Üzleteket fosztogattak, Molotov-koktélokat dobtak a rendőrökre

Frankfurt belvárosában, Németország pénzügyi központjában különösen súlyossá vált a helyzet. A rendőrség szerint erőszakos zavargások törtek ki, több üzlet kirakatát betörték, egyes boltokba pedig be is törtek, ahonnan sportcipőket és más árucikkeket vittek el. Egy fegyverüzlet ablakait is bezúzták, a hatóságok pedig egy gyanúsított elfogása után két fegyvert foglaltak le.

A rendőrök közlése szerint a tüntetők petárdákkal, kövekkel és palackokkal támadtak a beavatkozó egységekre, és Molotov-koktélokat is dobtak a rendfenntartókra. A város egyik legfontosabb bevásárlóutcáját lezárták, a rendőrség különleges egységeket vezényelt a helyszínre, és számos embert őrizetbe vettek. A helyzet csak vasárnapra virradó éjszaka csillapodott.

Hessen tartomány belügyminisztere, Roman Poseck szerint mintegy száz, egyértelműen azonosított szélsőbaloldali aktivista szivárgott be a frankfurti demonstrációba. A politikus szégyenletesnek nevezte a történteket, és arra figyelmeztetett, hogy Németországnak nem szabad követendő példaként tekintenie a franciaországi zavargásokra.

Berlinben egy kisebb esti tüntetés során 27 rendőr sérült meg, a hatóságok pedig 56 embert vettek ideiglenesen őrizetbe. Kölnben a főpályaudvar közelében támadtak a rendőrökre, akiket palackokkal dobáltak meg, Hamburgban pedig feketébe öltözött demonstrálók barikádokat gyújtottak fel és pirotechnikai eszközöket használtak. A hamburgi hatóságok mintegy 120 embert vettek őrizetbe.

A német hatóságok Frankfurtban, Münchenben és Berlinben összesen akár 18 ezer résztvevőről számoltak be, ami nagyjából fele a szervezők által előzetesen becsült létszámnak.

Egész Európát elérte a fiatalok tiltakozási hulláma

A Gen Z regelt mozgalom szóvivője, Lina Friedrich hangsúlyozta, hogy a fiatalok a békéért és a szabadságért, nem pedig a háborúért és a kényszerért demonstrálnak. Szerinte elsősorban az egészségügyi és az oktatási rendszer támogatását kellene javítani, ellenzik a kötelező katonai szolgálatot, és igazságosabb közteherviselést követelnek.

A németországi események egy szélesebb európai tiltakozási hullámba illeszkednek. Franciaországban már harmadik egymást követő hétvégén vonultak utcára tömegek: szombaton több mint 320 ezren demonstráltak a magas megélhetési költségek és a romló közszolgáltatások ellen. A francia rendőrség több városban könnygázt vetett be, Toulouse-ban, Lyonban és Marseille-ben pedig az összecsapások után több mint 500 embert vettek őrizetbe.

Olaszországban Rómában és Torinóban alakultak ki összecsapások a rendőrök és a demonstrálók között, Portugáliában pedig a lakhatási válság miatt tüntetők által felállított sátortábort számolták fel a hatóságok. A tiltakozások az elmúlt időszakban Belgiumot, Írországot, Spanyolországot, Görögországot, Szerbiát és Albániát is elérték.

Bár az egyes országokban más-más követelésekkel lépnek fel a fiatalok, a közös pont mindenütt a megélhetés ellehetetlenülése, a lakhatás megfizethetetlensége, az oktatás romló helyzete és a közszolgáltatások leépítése. A tüntetéshullám így egyre látványosabban jelzi, hogy Európa fiatal generációinak növekvő része elégedetlen a saját jövőbeli kilátásaival.