Európai lakhatási válság: hol, mennyibe kerül lakni?

Az Eurostat adatai szerint az Európai Unióban az ingatlanárak átlagosan 69 százalékkal emelkedtek 2015 és 2026 második negyedéve között, egyes tagállamokban pedig több mint megduplázódtak. Eközben a lakbérek és az energiaárak is folyamatosan növekedtek. Az Európai Tanács szerint Európa olyan lakhatási válsággal néz szembe, amelyet az ingatlanárak és a lakhatással kapcsolatos kiadások emelkedése táplál.

Az Eurostat lakhatási költségtúlterheltségi mutatónak nevezi azt az arányt, amely azt jelzi, hogy a lakosság mekkora része él olyan háztartásban, ahol a rendelkezésre álló jövedelem több mint 40 százalékát lakhatásra fordítják. Ebbe nemcsak a bérleti díj vagy a lakáshitel kamata, hanem a rezsi, a víz-, villany- és fűtésszámla, a biztosítás, a karbantartás és az adók is beletartoznak.

Az uniós átlag 2025-ben 7,7 százalék volt, vagyis a lakosság ekkora hányadát érintette a súlyos lakhatási teher.

Görögországban a legrosszabb a helyzet

A vizsgált európai országok közül Görögországban a legmagasabb a lakhatási költségek túlterheltségi mutatója: a lakosság 26,4 százaléka él olyan háztartásban, amely jövedelmének több mint 40 százalékát költi otthona fenntartására. Ez több mint háromszorosa az uniós átlagnak.

Az uniós tagállamok között Dánia következik 14,7 százalékkal, majd Németország (11,2%) és Svédország (10,8%) következik. Az EU-n kívüli országok közül Svájcban 15,3, Norvégiában pedig 13,5 százalékos az arány. A tagjelöltek közül Törökországban különösen súlyos a helyzet, ahol a mutató eléri a 10 százalékot.

A nagyobb uniós gazdaságok közül Spanyolországban 7,2, Franciaországban 6,4, Olaszországban pedig 5 százalékos az arány. Németország ugyanakkor az ötödik helyen áll az európai rangsorban.

A legkedvezőbb helyzet Cipruson van, ahol a lakosság mindössze 2,4 százalékát érinti a probléma. Horvátországban 3,2, Szlovéniában és Szlovákiában pedig egyaránt 3,5 százalékos a mutató.

A szakértők szerint az országok közötti különbségeket nem lehet kizárólag a lakásárakkal magyarázni. Hannah Widmer, a Zürichi Műszaki Egyetem kutatója szerint a lakhatási költségek és a jövedelmek alakulása mellett a szociális ellátórendszer, a lakástulajdon és a bérlakások aránya is meghatározó. Különösen a magánpiacon lakást bérlők vannak kiszolgáltatott helyzetben.

Több mint 34 millió embert érint a probléma

A százalékos arányok mellett a ténylegesen érintettek száma is jól mutatja a válság méretét. Az Európai Unióban több mint 34 millió ember él olyan háztartásban, amely jövedelmének legalább 40 százalékát lakhatásra fordítja.

A legtöbben Németországban érintettek: 9,4 millió ember küzd ilyen mértékű lakhatási teherrel. Törökországban 8,6 millió, Franciaországban 4,4 millió, Spanyolországban 3,5 millió, Olaszországban pedig 2,9 millió ember tartozik ebbe a csoportba. Görögország a hatodik helyen áll, 2,7 millió érintettel.

A legalacsonyabb jövedelműek helyzete még ennél is súlyosabb. Az unióban a szegénység kockázatának kitett emberek 29,1 százaléka fordítja jövedelmének több mint 40 százalékát lakhatásra. Ebbe a csoportba azok tartoznak, akiknek jövedelme nem éri el az adott ország mediánjövedelmének 60 százalékát.

Görögországban különösen drámai a helyzet: a szegénység által fenyegetettek 82,6 százaléka él olyan háztartásban, amely jövedelmének több mint 40 százalékát lakhatásra költi. Dániában 59,8, Svájcban 56,1 százalék ez az arány. Németországban 35 százalék, míg Spanyolországban 28,3, Franciaországban 25,4, Olaszországban pedig 21,7 százalék.

Marietta Haffner, a Delfti Műszaki Egyetem kutatója arra figyelmeztetett, hogy ha a lakásárak, a bérleti díjak, a kamatok, az energiaárak és az infláció gyorsabban emelkednek, mint a jövedelmek, egyre több háztartás kerül kritikus helyzetbe. Szerinte a következő időszakban az energiaköltségek további növekedése is jelentősen súlyosbíthatja az európai lakhatási válságot.

Forrás: Eurostat • *Share of people in households spending over 40% of disposable income on housing. *2024