Magyarország igénybe veheti az EU-s strukturális alapokat

Az unió szolidaritási alapjával kapcsolatban többen elmondták: az kifejezetten csak természeti katasztrófák esetén vehető igénybe, és a keletkezett kárnak meg kell haladnia az ország nemzeti össztermékének meghatározott hányadát, amely feltétel ebben az esetben nem teljesül.

Georgieva rámutatott annak a helyzetnek az ellentmondásosságára, hogy miközben az uniós végrehajtó testületnek vannak eszközei a pakisztáni árvízkatasztrófa áldozatainak megsegítésére, ilyen jellegű szerencsétlenség esetén a szolidaritási alap nem használható fel. Valamilyen módon azonban kell tudni segítő kezet nyújtani a bajba jutottaknak - tette hozzá.

Az EU-biztos úgy vélekedett, hogy a strukturális, illetve vidékfejlesztési alapok - amelyeket egyébként a tagországok soha nem használnak ki száz százalékig - felhasználhatóak lehetnek a kárt szenvedett infrastruktúra helyreállítására, környezetvédelmi megfigyelő tevékenységre, a szennyezett területek rehabilitációjára, vagy éppen a földhasználat jellegének megváltoztatásával kapcsolatos költségek fedezésére - ez utóbbira azért, mert elképzelhető, hogy a szerencsétlenség következtében adott területeken nem folytatható tovább a korábbi mezőgazdasági tevékenység.

A vitában több magyar EP-képviselő szólalt fel. A néppárti Áder János megállapította, hogy az unió jelenleg "eszköztelen" az ilyen katasztrófahelyzetek kezelésére. Szerinte elérkezett az idő arra, hogy áttekintsék a veszélyes anyagok listáját, és a vörös iszapnak erre a listára vissza kell kerülnie. Szorgalmazta továbbá, hogy a veszélyes tevékenységet folytató üzemek számára írjanak elő kötelező felelősségbiztosítást. Fontosnak mondta azt is, hogy új pénzügyi rendszert alkossanak, ami hatékony - érdemi és gyors - segítséget tud nyújtani a károsult országoknak.

A szocialista Tabajdi Csaba szerint át kell alakítani az uniós szolidaritási alapot: célszerű lenne a támogatások körét az ipari katasztrófákra is kiterjeszteni, valamint a pénzben kifejezhető kár mértékére vonatkozó küszöbértéket csökkenteni. Az Európai Bizottságnak - hangsúlyozta - ellenőriznie kell a technológiai fegyelem betartását.

Kovács Béla (Jobbik) szerint egyre kevesebb a remény arra, hogy a nyomozás során kiderül az igazság, és megtudhatjuk, kik a felelősek a katasztrófáért. Idézett azonban a képviselő olyan véleményeket, miszerint a gátszakadás a gátlástalan nyerészkedésnek és a súlyos technológiai fegyelemsértéseknek tudható be.

A konzervatív EP-képviselők soraiban ülő Bokros Lajos szerint a szerencsétlenségben nem csak az érintett vállalatnak van felelőssége, hanem a hatóságoknak és az önkormányzatoknak is. Magyarországon a közigazgatás nem eléggé felkészült, hogy megelőzzön ilyen katasztrófahelyzeteket - vélekedett.