Kipukkanhat a mesterséges intelligencia körüli buborék?

A CoreWeave és a Nebius neve a San Franciscó-i és a Szilícium-völgyi technológiai körökben már jól ismert. Ezek az úgynevezett neocloud vállalatok hatalmas adatközpontokat üzemeltetnek, amelyekben nagy teljesítményű, rendkívül drága számítógépek dolgoznak. A vállalatok az infrastruktúrát olyan jelentős mesterségesintelligencia-fejlesztőknek adják bérbe, mint az Anthropic, az OpenAI vagy a Meta.

A neocloud cégek most a Szilícium-völgy egyik legélesebb vitájának középpontjába kerültek. Egyre többen kérdőjelezik meg pénzügyi stabilitásukat, és azt vizsgálják, hogy az utóbbi időszak nehézségei mit árulnak el a mesterséges intelligenciára épülő gazdaság állapotáról.

A Gartner elemzői szerint 2030-ra a neocloud vállalatok 80 százaléka felhagyhat önálló működésével. A Forrester szakértői pedig arra számítanak, hogy közülük legalább három hamarosan felvásárlás célpontjává válik, mivel pénzügyi helyzetük egyre bizonytalanabbá válik. Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter csütörtökön a CNBC-nek nyilatkozva igyekezett mérsékelni a szektorral kapcsolatos aggodalmakat. A neocloud vállalatokat a teljes ökoszisztéma „kis részének” nevezte.

Adósságterhek és növekvő befektetői aggodalmak

A neocloud vállalatok gyakran úgy finanszírozzák működésüket, hogy hosszú távú bérleti szerződéseket kötnek olyan nagy technológiai ügyfelekkel, amelyeknek gyorsan van szükségük jelentős számítási kapacitásra. Ezeket a szerződéseket – a megvásárolt mesterségesintelligencia-chipekkel együtt – később hitelfedezetként használhatják fel. Cory Johnson, a The Quiet Period IPO-kutatással foglalkozó elemzőcég szakértője szerint az ágazatban általánosnak számít az eladósodás, hiszen a drága hardvereket előre kell kifizetni.

Jó példa erre az iparág egyik vezető szereplője, a CoreWeave. A vállalat mérete eltörpül az általa kiszolgált technológiai óriásokéhoz képest. Johnson szerint a hitelezők a kölcsönök odaítélésekor sokszor inkább a CoreWeave ügyfeleinek – például a Microsoftnak vagy a Metának – a hitelképességét veszik figyelembe, nem pedig magáét a neocloud vállalatét.

„Ez segít megérteni, hogyan halmozódhatott fel a CoreWeave-nél 35,1 milliárd dollárnyi adósság” – mondta az elemző. Úgy tűnik azonban, hogy a bizonytalanabbá váló befektetők közül egyre többen gondolják újra korábbi döntéseiket.

A CoreWeave részvényeinek árfolyama az elmúlt egy hónapban értékének negyedét veszítette el, de nincs egyedül. Más neocloud vállalatok, például a Nebius, az IREN és az Applied Digital papírjai is hasonló mértékben, vagy még nagyobb arányban estek ugyanebben az időszakban. Az adósságpiaci befektetők szintén egyre óvatosabbak: több ágazati szereplőtől is mind magasabb hozamot várnak el a finanszírozásért cserébe.

Mike Intrator, a CoreWeave vezérigazgatója szerint a piac „irracionálisan” viselkedik, és továbbra is bízik a vállalat üzleti modelljében. Érvelése szerint a világ legjelentősebb vállalatai közül többen is sorban állnak azért, hogy igénybe vehessék a CoreWeave infrastruktúráját és egyéb mesterségesintelligencia-szolgáltatásait.

A kriptobányászatból indultak, az AI-forradalom emelte fel őket

Számos neocloud vállalat a rendkívül ingadozó kriptovaluta-bányászati iparágból nőtte ki magát. Ezek a cégek olyan digitális valuták előállításával foglalkoztak, mint például a Bitcoin. A kriptobányászathoz részben ugyanazt a fizikai infrastruktúrát használják, amelyre a mesterséges intelligencia fejlesztéséhez is szükség van.

A CoreWeave például 2017-ben alakult, eredetileg az Ethereum bányászatára összpontosítva. Az IREN, a Core Scientific és az Applied Digital szintén kriptobányászati vállalkozásként kezdte működését. A korábban kiépített infrastruktúra komoly előnyt jelentett számukra, amikor 2022-ben, az OpenAI ChatGPT-jének megjelenésével berobbant a mesterséges intelligencia piaca.

A Nebius kivételt jelent a sorban. A vállalat korábban Yandex NV néven működött, és az orosz Google-ként emlegetett Yandex része volt. A leválást követően, 2024-ben vette fel jelenlegi nevét.

A neocloud cégek sikere ma már nagymértékben a nagy mesterségesintelligencia-fejlesztők és a hyperscalerek teljesítményétől függ. Utóbbiak még a neocloud szolgáltatóknál is nagyobb adatközpont-üzemeltetők, amelyek gyakran a szektor legfontosabb ügyfelei közé tartoznak.

„Hatalmas mennyiségű pénzt pumpálnak a rendszerbe” – mondta Melissa Otto, az S&P Global Visible Alpha Research részlegének vezetője. „Ez egy fegyverkezési verseny.” A neocloud vállalatok jelentős haszonélvezői ennek a beruházási hullámnak. Üzleti modelljüknek azonban komoly ára van: Charlie Dai, a Forrester alelnöke és vezető elemzője szerint a konstrukció „nagyobb pénzügyi kockázattal” jár, különösen akkor, ha megváltoznak a piaci körülmények.

Ilyen változást jelenthet például, ha a nagy technológiai ügyfelek módosítják beruházási terveiket és visszafogják kiadásaikat. Az elmúlt héten a Microsoft és a Google is a Wall Street elemzői által vártnál alacsonyabb mesterségesintelligencia-beruházásokat jelzett előre. A bejelentések hatására több neocloud vállalat részvényeinek árfolyama is meredeken esett.

A szektor kilátásai szempontjából az Anthropic és az OpenAI teljesítménye is meghatározó lehet. Mindkét vállalattól azt várják, hogy a következő hónapokban megkezdi részvényeinek nyilvános értékesítését.

Bradley Tusk, a Tusk Ventures alapítója szerint, ha a mesterséges intelligencia körüli fellendülés valóban buboréknak bizonyul, és az kipukkan, a neocloud vállalatok „biztosan elszenvedik majd a következményeket”.

„Apróhalak pusztulása”: tömeges összeolvadások jöhetnek

A neocloud cégek jövője attól is függ, hogy továbbra is képesek lesznek-e hitelhez jutni. Ez azonban egyre drágábbá válik, ahogy emelkednek a kamatok.

Elon Musk egy nemrég közzétett közösségimédia-bejegyzésében arra figyelmeztetett, hogy ez a kihívás több mint 200 neocloud vállalat számára vezethet „apróhalakra jellemző pusztuláshoz és konszolidációhoz”. A legkisebb cégek lehetnek a leginkább veszélyben. „Néhányan túlélik, de nem sokan” – tette hozzá.

A Yorkville Ives elemzői ugyanakkor úgy látják, hogy a számítási kapacitás iránti kereslet egyelőre továbbra is meghaladja a kínálatot. Szerintük a neocloud vállalatok fontos piaci rést töltenek be: olyan igényeket elégítenek ki, amelyek kiszolgálására a nagyobb adatközpont-üzemeltetők önmagukban nem képesek.

A szektor közelmúltbeli megingásai azonban több szempontból is aggodalomra adnak okot. A Microsoft nemrég felmondott egy brit neocloud vállalattal, az Nscale-lel kötött megállapodást, miután az energiaellátással kapcsolatban olyan problémák merültek fel, amelyek akár 2030-ig is elhúzódhatnak.

Az ausztrál Firmus pedig egyelőre félretette a tőzsdei bevezetésre vonatkozó terveit. Mindez egy olyan időszakban történik, amikor egyre erősebb a társadalmi ellenállás az adatközpontokkal szemben, és mind több kérdés merül fel azzal kapcsolatban is, hogy a mesterséges intelligencia valójában mekkora termelékenységnövekedést képes biztosítani a munkavállalók számára.

„Van ok az aggodalomra” – fogalmazott Cory Johnson.