Karácsony előtt az utóbbiak újabb kampányt indítottak, teleragasztották a falakat vágóhidakra szánt pónilovak és csikók szívet tépő plakátjaival. "Franciaországban évről évre vágóhídra küldenek olyan lovaglóiskolai pónikat, mint Caramel" - olvasható a Brigitte Bardot Alapítvány egyik plakátján. A felvételen a Caramel nevű szürke póniló látható, amint egy kés pengéjén tükröződik.

"Az már önmagában is elfogadhatatlan, hogy az emberek továbbra is fogyasztanak lóhúst, ezért mindaddig folytatjuk a kampányt, amíg ez így marad" - jelentette ki Constance Cluset, a volt filmcsillag által létrehozott állatvédő alapítvány szóvivője.
Tavaly 15 820 lovat vágtak le a húsáért Franciaországban, ebből több mint hétezret külföldről importáltak. Az alapítvány azt szeretné elérni, hogy a ló jogi minősítését változtassák meg, sorolják a kutyával vagy macskával azonos háziállat-kategóriába - jelenleg ugyanis a juhokkal vagy szarvasmarhákkal közös besorolásban szerepel.

Bár a ló húsa általában olcsóbb, mint más állatoké, a válság a francia mezőgazdasági minisztérium adatai szerint csak a csirkehúsfogyasztást növelte. Az elmúlt két évben 12 százalékkal kevesebb lóhús került a tányérokra és jelenleg a teljes franciaországi húsfogyasztásnak még 1 százalékát sem teszi ki. S míg néhány éve még mindenfelé szerepelt az étlapon, ma egyre ritkább rátalálni.

"A lóhús igazi francia fogás, de manapság nagyon nehéz rábukkanni egy étteremben" - közölte a párizsi Le Central étterem séfje, hozzáfűzve: "Nagyon nagy az ellenpropaganda".

Arról, hogy miként kaptak rá a franciák a lóhúsra, eltérő történetek keringenek. A legismertebb szerint a lóhús iránti étvágy az 1807-es eylaui csatában jött meg, miután Napóleon hadseregének fősebésze az éhes katonáknak azt ajánlotta, hogy a harcmezőn fekvő, a csatában levágott lovakból lakmározzanak. A történet szerint a lovasság úgy készítette el a hősi halált halt paripákat, hogy mellvértjeiket használta főzőedényként.