London lehet a végállomás
Ahhoz képest, hogy a pekingi szereplés után talán Gallov Rezső egykori OTSH-elnököt leszámítva mindenki csúfos kudarcról, valamint a magyar versenysport újjáépítésének szükségességéről szónokolt ma ott tartunk, hogy a Magyarországon űzött huszonnyolc olimpiai sportág jövőre összesen egymilliárd forinttal kevesebb pénzből készülhet, mint korábban.
2009. november 16. hétfő 07:44 - Nagy András
Nem mintha az évi átlag 1,8 milliárdos állami szubvenció sokat nyomott volna a latba, hiszen senki sem gondolja komolyan, hogy a sportoló nemzet gerevichi dicsőségről álmodó fiai-lányai eddig is a központi költségvetés nyújtotta dotáció révén ugrottak magasabbra, lapátoltak gyorsabban, vagy épp céloztak pontosabban, mint hasonlíthatatlanul vastagabb burokban edződő riválisaik.
A felelősök felemlegetése persze már a hiányzó milliárd előkotorászása előtt kezdetét vette, ami természetes is, hisz tudja mindenki , ez olyan ország, ahol felelőse mindennek van, felelőssége viszont senkinek.
Ezért történhetett, hogy az ellenzék már jóval a zuhanyozni küldött forintok visszapótlásáról kezdődő vita előtt telekürtölte a sajtót a Meggyesi-Gyurcsány-Bajnai féle anti-testkulturális triumvirátus elmúlt hét és fél évbeli ámokfutásával, melynek köszönhetően mára kihunyás közeli állapotba került az egykor fényesen tündöklő magyar sportcsillag.
![](/data/Image/szubjektiv/2009/11/Olimpia/olimpia_01.jpg)
Amely még mindig vörös színű és ötágú, mellesleg. Mert beszélhetünk természetesen az Antall-kabinet ötszáz tornatermet teremtő intézkedéséről, vagy az Orbán-kormány számos, a versenyport számára áldásos (lásd Bozsik-program), vagy épp csak papíron jótékony projektjéről (vö. Héraklész-program), a tény csak tény marad: míg egy fejlett európai állam GDP-jének közel két százalékát fordítja szabadidő- és versenysportra, addig Magyarország 2009-ben is jó esetben talán felet, s e tekintetben bizony a rendszerváltás óta tart az ötkarikás ostorcsapás.
Hogy is mondta Gallov Rezső Peking után, szinte napra pontosan egy esztendővel ezelőtt?
„A magyar sport 1989-90 óta mindig periférián szerepelt a politika asztalán. Mivel az ország vezetői már a rendszerváltás után kijelentették, az állam kivonul a sportból, ez olyan folyamatot indított el, aminek legutóbbi állomása volt a pekingi szereplés.”
London pedig a végállomás lehet, ha így folytatjuk.