„A hallgatók érdeke a magas színvonal”

A törvényjavaslatot három szabad demokrata (Magyar Bálint, Sándor Klára, Hankó Faragó Miklós) és egy szocialista (Szabó Zoltán) képviselő nyújtotta be a minap a parlamentben. A jogszabály-tervezet már az illetékes bizottság is támogatta, így az nemsokára a parlamenti plénum elé kerülhet, s akár már a következő tanévtől hatályos lehet.

A javaslat lényegét az egyik benyújtó, Magyar Bálint így fogalmazta meg: „célunk, hogy elősegítsük a külföldi és nemzetközi felsőoktatási intézmények minél nagyobb számú működését Magyarországon, illetve minőségi garancia mellett szeretnénk megkönnyíteni a megtelepedésüket”.

A liberális képviselő, volt oktatási miniszter szerint „nemzetközi jellegű felsőoktatási intézmény az az egyetem, illetve főiskola lehetne, ahol a beiratkozott hallgatók és oktatók éves átlagban, legalább 30 százalékban nem magyar állampolgárok. Ilyen intézményt külföldi állam és külföldi jogi személyiséggel rendelkező szervezet is alapíthatna”.

A tervezet szerint tehát, ha egy államilag elismert magyar felsőoktatási intézmény megfelel a vonatkozó feltételeknek, átalakulhatna nemzetközi jellegű intézménnyé is.

„Ugyanakkor – folytatta Magyar Bálint – ha a beiratkozott hallgatók vagy oktatók három egymást követő éven keresztül éves átlagban kevesebb, mint 30 százalékban nem magyar állampolgárok, az intézmény elveszíti nemzetközi jellegét, s nemzetközi jellegének állami elismerését vissza kell vonni.”

A külföldi felsőoktatási intézmények letelepedését megkönnyíteni a törvényjavaslat azon passzusa, amely kimondja, hogy „az ilyen intézményekben a külföldiek oktatási, tudományos vagy művészeti munkavégzésekor munkavállalási engedélyre nem lenne szükség”. Azaz: sokkal könnyebben lehetne Magyarországra csábítani a külföldi oktatókat is.

Az így Magyarországra „betelepült” külföldi egyetemek és főiskolák a magyar felsőoktatási intézményekkel azonos elbírálás alá esnének. Ez azt is jelentené – mint azt a javaslat másik kidolgozója, a szintén liberális Sándor Klára elmondta –, hogy „a külföldi egyetemek is vehetnek fel államilag finanszírozott hallgatókat, de erre csak akkor nyílik lehetőségük, ha akkreditáltatják itthon a képzésüket, vagyis gyenge minőségű kurzusra nem ad pénzt az állam”.

Az uniós azonos elbírálás elve alapján tehát: „ezekben az intézményekben a magyar állam pénzén valóban tanulhatnak az Európai Unió országaiból származó diákok is, de ez a közösség minden országában így van” – tette hozzá a liberális szakpolitikus.

„Óriási veszélyben a magyar egyetemek”

A törvényjavaslat legvitatottabb pontja természetesen az a rendelkezés, amely lehetőséget adna arra, hogy a külföldiek is részesülhessenek az államilag támogatott férőhelyekben, azaz: a nem magyar állampolgárságú diákok a magyar állam pénzén tanulhassanak.

Tény, hogy az államilag finanszírozott hallgatói létszám az elmúlt években lényegében változatlan maradt, emiatt a lehetséges külföldi hallgatókat csak a magyar diákok rovására lehetne támogatásban részesíteni.

S ez egy láncreakciót indíthat el, hiszen a hazai egyetemek és főiskolák nagy részben a hallgatók után járó állami támogatásból élnek, azaz: ha nem lesz jelentkező, becsukhatják a kaput.

Sándor Klára szerint azonban ez akkor reális veszély, ha a magyar oktatási intézmények nem kínálnak minőségi oktatást. A liberális képviselő szerint: „a hazai felsőoktatási intézmények nagy hányadát nem a külföldi konkurencia, hanem gyenge oktatási színvonaluk veszélyezteti. A magyar diáknak az a jó, ha magas színvonalú oktatás zajlik itthon, és ha ezt külföldi intézmény valósítja meg jobban, akkor az marad talpon”.

Kérdés persze, hogy ha még a magyar egyetemek és főiskolák tudnának is versenyezni a nemzetközi intézményekkel, vajon a magyar hallgatók is azonos esélyekkel indulnának a külföldi társaikkal szemben? Mert itt nem az az elsőrendű kérdés, hogy külföldi vagy magyar intézményben tanuljon a magyar diák, hanem az, hogy az adott intézményben magyar vagy külföldi diák tanulását támogassa-e a magyar állam.

Az egyik napilap által megkérdezett szakszervezeti vezető és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke egybehangzó véleménye az, hogy a javaslat miatt „óriási veszélybe kerülhetnek a magyar egyetemek, az oktatás színvonala, a magyar hallgatók és oktatók egyaránt”.

„Elképesztőnek tartjuk és visszautasítjuk” – mondta Kis Papp László, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének elnöke, akivel teljes mértékben egyetértett Miskolczi Norbert, a HÖOK elnöke is, aki kijelentette: „a jelenlegi gazdasági helyzetben még a gondolata is felháborító annak, hogy külföldi iskolák külföldi hallgatóinak tanulmányait magyar pénzből finanszírozzák”.