Miskolczi Norbert, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke az MTI-nek nyilatkozva felháborítónak nevezte az előterjesztést. Magyar Bálint javaslata arról szól, hogy mindenféle kontroll nélkül érkezhetnek külföldi felsőoktatási intézmények Magyarországra - mondta.

Kifejtette: azzal, hogy a külföldi oktatók számára nem kellene munkavállalási engedélyt váltani, nem lenne semmiféle munkaügyi kontroll.

Kifogásolta még, hogy ezen intézmények alapításához nem lenne szükség a Magyar Akkreditációs Bizottság által kiadott akkreditációra, így az oktatók tudományos fokozatát sem ellenőrizné senki.

Elutasította azt is, hogy a külföldi diákok után járjon a magyar állami normatíva. Elfogadhatatlan válság idején egy olyan törvényjavaslatot beterjeszteni, ami arról szól, hogy külföldi diákok a magyar állam pénzén tanuljanak - közölte a hallgatói szervezet vezetője.

Megjegyezte: a kormány döntést hoz, ki kellene kérnie az érintett szakmai szervezetek véleményét. Miskolczi Norbert arra számít, hogy a kérdésről a Felsőoktatási Kerekasztal ülésén tárgyalnak majd a közeli jövőben.

Kis Papp László, az FDSZ elnöke az MTI-nek elmondta: a javaslat magyar oktatók álláshelyeit veszélyezteti azzal, hogy munkavállalási engedély nélkül engednének külföldi oktatókat tanítani.

Hozzátette: az ellen természetesen nincs kifogásuk, hogy miként eddig, a jövőben is működhessenek magyar egyetemeken külföldi szakok.

Elmondta: csatlakoztak a rektori konferencia témában megfogalmazott tiltakozó nyilatkozatához, amelyet eljuttattak az oktatási tárca vezetőjének. Emellett az FDSZ kezdeményezte a Felsőoktatási Érdekegyeztető Tanács és a Felsőoktatási Kerekasztal összehívását is.

A törvényjavaslatot három szabad demokrata és egy szocialista képviselő nyújtotta be.
Magyar Bálint (SZDSZ) az előterjesztők nevében az MTI-nek korábban elmondta: nemzetközi jellegű felsőoktatási intézmény az az egyetem, illetve főiskola lehetne, ahol a beiratkozott hallgatók és oktatók éves átlagban legalább 30 százalékban nem magyar állampolgárok. Ilyen intézményt külföldi állam és külföldi jogi személyiséggel rendelkező szervezet is alapíthatna.

A tervezet szerint, ha egy államilag elismert felsőoktatási intézmény megfelel a vonatkozó feltételeknek, átalakulhatna nemzetközi jellegű intézménnyé.

Ugyanakkor, ha a beiratkozott hallgatók vagy oktatók három egymást követő éven keresztül éves átlagban kevesebb, mint 30 százalékban nem magyar állampolgárok, az intézmény elveszíti nemzetközi jellegét, s nemzetközi jellegének állami elismerését vissza kell vonni.

A jogszabály alapján az ilyen intézményekben a külföldiek oktatási, tudományos vagy művészeti munkavégzésekor munkavállalási engedélyre nem lenne szükség.

A javaslatot kedden általános vitára alkalmasnak találta az Országgyűlés oktatási és tudományos bizottságának szocialista és szabad demokrata többsége. Hiller István szerdán azt mondta, hogy nem lát veszélyt a javaslatban, s a magyar egyetemeken a magyar diákok államilag finanszírozott helyeit nem veszélyezteti semmi.

A tervezetet az ellenzék elutasítja, Hoffmann Rózsa KDNP-s képviselő magyarellenes lépésnek nevezte a javaslatot.

Azt mondta: a magyar felsőoktatás - elsősorban személyi - körülményeit kellene javítani a versenyképesség érdekében, és nem arra volna szükség, hogy külföldi egyetemek telepedjenek Magyarországra. Az elmúlt négy évben ugyanis megnégyszereződött a hallgatói létszám, miközben az oktatói létszám stagnált.