2024. május 20. - Bernát, Felícia

Lesz orosz-ukrán háború?

Az orosz-ukrán gázkrízis egyre jobban húzódik. Úgy tűnik, az EU által kiküldött ellenőrök sem tudták megváltani a világot. A helyzetről, Dobolyi Alexandrát, az Európa Parlament szocialista képviselőjét, a külügyi bizottság tagját kérdeztük.
2009. január 15. csütörtök 07:09 - Pénzes Dávid
A gázkrízis volt a téma kedden a külügyi bizottságban. Az ülésen részt vett Valeriy A. Yazev, az orosz Duma helyettes szóvivője és az orosz Gáz Unió elnöke és Constantin Kosachev, az orosz Duma Nemzetközi Ügyek Bizottságának elnöke. Az ukrán oldalt Borys Tarasiuk az ukrán Rada Európai Integrációs Bizottságának elnöke, illetve Kostenko Yuriy Ivanovych a Rada politikusa képviselte
Dobolyi Alexandrát, aki nemcsak részt vett, de fel is szólalt az ülésen, Strasbourgban értük utol:

Mi történt a külügyi bizottság ülésén?

Nem sok változott. Továbbra is megy az egymásra mutogatás. A különbség csak annyi, hogy belépett egy új szereplő: az uniós megfigyelők csoportja. Most ők vannak górcső alatt, pedig információim szerint nem sokat tudnak tenni. Bevitték őket egy komplexumba, ahol rengeteg számítógép képernyőt nézegethetnek, ám hogy ettől hogyan áll a két kilométerre arrébb lévő csapban a nyomás, még nem tudják megállapítani. Úgy tűnik az ő tevékenységükhöz egyelőre nem fűzhetünk túl nagy reményeket.

A helyzet világos: mindenkinek az az érdeke, hogy ki legyen nyitva a csap. A tárgyalások lebonyolításán és a két fél közti párbeszéd megindulásán kívül nem sok eszköze van az Uniónak. Megint kiderült, hogy az EU még mindig nem tud egy hangon beszélni, nincs valódi közös álláspont. Igaz, eredmény az is, hogy most már le tudunk egy asztalhoz ülni. A megosztottságot jól mutatja, hogy mind a szlovák, mind a bolgár miniszterelnök egyedül kezdett tárgyalni az ukránokkal és az oroszokkal.

Az Uniónak még csirájában sincsen közös energiapolitikája, így nem is segíthet sokat. Persze most mindenki sürgeti, hogy a jövőben szülessen meg egy ilyen.

A külpolitikai bizottságban nem merült fel, hogy egy közös álláspont kialakítása fontos lenne?

De igen. Ám a bizottság tagjai hiába is hangoztatják ezt, hiszen akkor is saját államukat képviselik, így az érdekei eltérnek. Nem beszélve arról, hogy vannak olyan országok, melyek történelmi múltjuk miatt jóval érzékenyebbek az orosz partnerre, sértődékenyebbek, ingerültebbek. Így nehéz közös álláspontot kialakítani.

A jövőben is kell fűteni, ezzel mindenki tisztában van. Azonban a konkrét megoldásokat mindenki másban látja. Mi többször felvetettük a NETS rendszert, ami az európai energiarendszert kötné össze. Ennek szükségességére a tegnapi bizottsági ülésen is felhívtam a figyelmet. Rövidtávú megoldásként a NETS-el a környező országok mindenképpen profitálhatnak.

Mit szólt ehhez a többi ország?

A bolgároknak, románoknak, tetszik. A horvátok és a szerbek biztosan jól járnának vele, de ők nem tagjai az EU-nak így nem ismerem a véleményüket. Úgy látom, a szlovákok és az osztrákok is kezdik belátni, hogy ez fontos lenne. Igaz, az osztrákok mindent belátnak, ami nem atomenergia.

Nem is tetszik nekik, hogy Szlovákia éppen kezdi beüzemelni a már leállított atomreaktorait. Mit mondanak erre?

A bolgár és a szlovák csatlakozási szerződés részét képezte, hogy leállítják az atomerőműveiket. Volt azonban ennek egy kitétele, hogy vis major esetre ez nem érvényes. Most erre hivatkozhatnak.

Az Unió erre mit tud mondani?

Az égvilágon semmit. Az Európai Atomenergetikai Ügynökségben szinte minden tagállam támogatja az atomerőművek építését, kivéve Ausztriát, aki következetesen ez ellen szavaz.

Visszatérve a gázkrízisre. Barroso EU-bizottsági elnök szerdán szankciókat emlegetett.

Nehezen tud az EU szankciókat foganatosítani. A gázra szükségünk van, nem mondhatjuk duzzogva, hogy nem veszünk tőletek. Ukrajnával szemben esetleg azokat a pénzeket lehetne visszatartani, amit az EU az ukrán demokratikus intézményrendszer kiépítésére ad. Na de ettől még ők nem fogják tudni kifizetni a tartozásukat a Gazprom felé. Úgy gondolom ez nem az a helyzet, amikor szankciókkal lehet fenyegetni.

Lehet tudni, mikor lesz gáz?

Az világos, hogy az oroszok nem viccelnek. Látható, hogy elfogadják azt a helyzetet, hogy nincsenek jóban Ukrajnával. Akkor viszont joggal mondhatják, fizessenek nekik világpiaci árat, ahogy mindenki.

A másik része a történetnek, hogy tavasszal Uniós választások lesznek. Barrosonak ahhoz, hogy elnök maradhasson szükséges a 27 tagállam miniszterelnökének a szavazata. Ezért mindegyiknek meg akar felelni. Ráadásul azon országok miniszterelnökei, akik igazán gondban vannak – Szlovákia Bulgária, vagy Magyarország – eddig sem szavazták meg Barrosot. Így elképzelhető, hogy nem fogja agyon törni magát, hogy kinevezzen egy uniós tárgyalópartnert, aki aztán odaszögezheti a székhez Putyin orosz és Tyimosenkot ukrán miniszterelnököt.

Benne van a levegőben hogy ez a konfliktus egy ukrán-orosz háborúig is elvezethet?

Egyelőre nincs.
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Külföld témában
Mit várhatunk Joe Biden elnökségétől?
Visszatér a józan ész a Fehér Házba
Újra jön a neoliberalizmus
Semmi nem változik
Biden megbuktatja az európai féldemokráciákat
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását