Kínaiakkal riogatnak

A jobboldalon az utóbbi években folyamatossá vált az Európán kívüli bevándorlókkal, főként a kínaiakkal való riogatás. Mindezek után nem meglepő, hogy a magyar lakosság többsége mind a közbiztonsági, mind a munkaerő-piaci, mind a kulturális szempontokat tekintve rendkívül előítéletes a migránsokkal szemben.

A bevándorlókkal szembeni tolerancia hazánkban az egyik legalacsonyabb egész Európán belül. Amennyiben a konkrét tapasztalatok „kéznél vannak”, ez az egyelőre még célpont nélküli előítéletesség megágyazhat a sikeres bevándorlóellenes populista politikának. Hazánkra is hathat a jövőben az olasz példa, ahol a bevándorlók elleni szigorú fellépés soha nem látott népszerűséget hozott Silvio Berlusconi miniszterelnöknek.

A média passzív és aktív előítéletessége

A tanulmány szerint a média hozzáállása a szélsőjobboldali jelenségekhez kedvezőtlen irányba változott. Egyrészt, a médiában erősödött a passzív előítéletesség: a médiumok 2006 után egyre nagyobb teret engedtek a radikális szereplőknek nézeteik közvetlen és ellenvélemény nélküli kifejtésére. Ezzel a nyilvánosság számára is fogyaszthatóvá váltak a radikális gondolatok. A sajtó a szélsőjobboldali akciók újszerűsége következtében gyakran nem képes segíteni a nézőt a jelenség megértésében és az információk feldolgozásában.

Bizonyos orgánumokban növekedett az aktív előítéletesség. Egyre gyakrabban jelennek meg a nem radikálisoknak szóló orgánumokban is kirekesztő, etnikai indulatokat gerjesztő kisebbségellenes tudósítások, vélemények, interpretációk. Furmann Imre jogász, az Egyenlő Bánásmód Hatóság elnöke ezt példával is igazolta. A Monorierdőn történt tragédiát több médium is eleinte úgy tálalta, hogy kábellopás lehetett a kiváltó ok. Ezzel a kijelentéssel kapcsolatban a jogász szerint a nézők nagy többsége a romákra gondol, így a híradás elérte, hogy a cigányokat tegyük felelőssé a halálos balesetért. Furmann Imre egy pozitív példát is hozott: ma már a rendőrségi körözésekben nem tüntetjük fel az etnikai hovatartozást.

Tudatosan használják a médiát

Az újjászerveződött szélsőjobboldal legfőbb fegyvere a tanulmány szerint éppen a tudatos, modern igényeknek megfelelő és hatékony médiahasználat. Ennek segítségével nemcsak a saját szimpatizánsokat, hanem az egész társadalmat szólítja meg. A médiaképes akciók sikerének köszönhetően a szélsőjobb társadalmi jelentősége messze túlmutat az egyes szervezetek vagy személyek valódi lehetőségein.

A radikális szcéna főszereplői tudatosan használják a nagy nézettségű médiát, jó arányérzékkel eltalálva azt a stílust, amivel szélsőséges gondolataikat úgy közvetíthetik, hogy még nem írják ki magukat a televízió-képernyőkről. A nyilvános szereplés számukra nem csak a nézetek és a számukra fontos fogalmak (pl. „cigánybűnözés”) terjesztésének módja, hanem hatalmi eszköz is: a médiaérdeklődés középpontjába kerülő személyek könnyebben fogadtatják el magukat a radikális közösségen belül.

A válságok hatása az antiszemitizmusra

Ormos Mária történész, történelmi áttekintést adott a rasszizmusról, leginkább az antiszemitizmus kapcsán. Előadásában hangsúlyozta, hogy gazdasági világválságokkal párhuzamosan mindig megjelent a bűnbak keresés. A zsidóság pedig attitűdjénél fogva – bankárok, illetve mint a pénzügyi világban dolgozók – remek célpontot nyújtott. Felhívta a figyelmet arra is, hogy ha nincs az 1929-es gazdasági világválság, nincs holokauszt sem.

Ladányi János szociológus a romakérdésre fokuszált. Szerinte cigányellenességre már nem ad magyarázatot a gazdasági helyzet változása. Hangsúlyozta azt is, a rasszizmus nem csak a jobboldalon van, a baloldali politikai erők között is jócskán vannak rasszista megnyilvánulások.

Balázs Péter volt EU-biztos úgy látja, a rasszizmus ideológiája azért tud terjedni ma Magyarországon, mert a társadalom szervezete legyengült. „Egy legyengült szervezetben pedig minden vírus könnyen elhatalmasodik” – mondta.