2024. május 15. - Zsófia, Szonja

Ki a „csőcselékkel” Európából!

Európai Bevándorlási Paktumot igyekeznek tető alá hozni a tagállamok, megkerülve az Európai Unió brüsszeli adminisztrációját. Párhuzamos folyamatokban nincs hiány, az Európába való bevándorlással pedig aktívan foglalkozik mindenki. Az Unió újabb veresége
2008. október 11. szombat 08:59 - Kőrösi Viktor Dávid
A népesedési adatok Európában majdnem mindenhol csökkenést mutatnak. Vezethet-e mindez munkaerő-hiányhoz, vagy a gazdasági válság a segítségünkre siet? Akárhogy is alakul: kezelni kell a bevándorlás kérdését, amire a francia elnökség alatt Nicolas Sarkozy lépett is: bevándorlási paktumot akar.

A paktum előzménye, hogy az Európai Unió tagállamai már most is nagyon sok külföldi munkavállalóval dolgoztatnak, akik a társadalmi integrációja maga egy etnikai konfliktus. Egyes elemzések – mint például a bő egy hete a The Economistban napvilágot látott írás – szerint az egyre növekvő bevándorlásból adódó konfliktusokat a gazdasági válság még tovább szítja, a munkanélküliség ugyanis még nagyobb ütemben növekszik.

Bevándorlási egyezmény

Nicolas Sarkozy, a csőcselékező volt francia belügyminiszter – ma elnök – ezért meghirdette a bevándorlási egyezményt. Az október közepén elfogadandó paktum egyik lényeges pontja az úgynevezett „kék kártya”, amely a schengeni területen belül igyekezne kiszűrni a magasan képzett munkavállalókat az alacsonyan képzettektől. A „kék kártya” deklaráltan az amerikai „zöld kártya” mintájára jött létre.

További szándék a menedékjogok jelentős megnyirbálása. Sarkozy szerint ugyanis az illegális bevándorlókat többször kell visszafordítani a befogadás helyett, valamint a határellenőrzéseket még szigorúbban kell végezni.

Újabb EU-vereség?

A menedékjog és bevándorlás kérdése 1997, a Római Szerződés amszterdami módosítása óta esik az Európai Unió égisze alá. Az Economist írása szerint 1999-ben Tamperében elfogadtak egy öt éves munkatervet, 2004-ben Hágában egy másodikat, a harmadik pedig a svéd elnökség alatt jövőre esedékes. Az uniós tisztségviselők egyre többször teszik fel a kérdést: vajon az ezzel párhuzamos francia kezdeményezés azt jelenti-e, hogy Sarkozy elégedetlen az Unió bevándorlás-politikájával?

Tampere '99
1999 októberében az Európai Tanács a finnországi Tamperében megrendezett csúcsértekezletén az Európai Unió állam- és kormányfõi kidolgoztak egy politikai stratégiát, valamint egy öt évre szóló
programot, melynek legfontosabb célkitűzései a következõk voltak:

a személyek szabad mozgásának biztosítása a gyakorlatban;
az állampolgárok biztonságának szavatolása;
az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés megkönnyítése;
a bírósági határozatok és ítéletek kölcsönös elismerése elvének fejlesztése, és annak lehetõvé tétele, hogy e határozatok az Európai Unió egész területén foganatosíthatók legyenek.

A program olyan, egészen konkrét kérdéseket érint, mint a bevándorlók beilleszkedése, a menekültek befogadása, vagy az állampolgárok és családjuk szabad mozgása az Európai Unió határain belül. Emellett a szervezett bűnözéssel és a terrorizmus elleni harccal kapcsolatos kérdéseket is felvet, mivel ezek a súlyos problémák gyors, hatékony és összehangolt válaszokat kívánnak.


Forrás: ec.europa.eu

Bárhogy is van: a külföldi munkavállalók egy része hazamegy, másik része viszont nem, akik társadalomba való integrálódása továbbra is kérdéses. Ezt súlyosbítja még az OECD egy felmérése, amely szerint a munkáltatóknak jobban megéri új munkavállalókat alkalmazni az átképzés helyett. Mindez az illegális bevándorlók alkalmazásának melegágya, amit Sarkozy paktumterve szigorúan büntetne.

Francia siker

Franciaország az az állam, amelyen belül a legfeszítőbb a bevándorlók helyzete – még Németország és Belgium sem ennyire problémás ebből a szempontból. Ez az oka annak, hogy kevésbé kell csodálkozni azon, hogy Sarkozyék igyekeznek a bevándorlással kapcsolatos – politikai – érdeküket rányomni az Unióra. A bevándorlási szerződés így, akárhány kérdőjel is adódik körülötte, jó eséllyel válhat a francia elnökség sikerévé. Ebben a francia elnök számíthat Jacques Barrot-ra, az új – francia – igazságügyi biztosra is.

A francia politika azonban nem bízza a véletlenre. Sarkozy és Barrot közbenjárása mellett Brice Hortefeux francia bevándorlást felügyelő miniszter is túrázza Európát, népszerűsítve a szerződést. Állítása szerint az Európai Parlament és a tagállamok kormányai abszolút pozitívan viszonyulnak a kérdéshez.

Fogy a türelem?

Az, hogy a paktumterv az uniós tagállamok részéről mind tagállami, mind uniós szinten üdvözölve van azt jelenti, hogy növekszik az elégedetlenség. A nagyszámú bevándorlóval zöld ágra vergődni próbáló államok helyzete – különösen Franciaországé – ugyanis elrettentő a homogénebb társadalmak számára is. Túl mindezen, Kelet-Közép-Európában soha nem is volt divatos az „idegenek” befogadása. A kérdés az, hogy Sarkozy bevándorlási politikájának lesz-e enyhítő hatása a (világ)gazdasági problémák miatt várhatóan növekvő munkanélküliségre és az ebből fakadó etnikai konfliktusokra.

A válasz lehet, hogy inkább nem, mint igen, mert a jelenleg uniós tagállamokban élő (esetleg már menedékjoggal rendelkező) bevándorlói tömegekkel utólag elég nehéz lesz mit kezdeni.
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Külföld témában
Mit várhatunk Joe Biden elnökségétől?
Visszatér a józan ész a Fehér Házba
Újra jön a neoliberalizmus
Semmi nem változik
Biden megbuktatja az európai féldemokráciákat
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását