2022. augusztus 9. - Emőd

Jász autonómia Magyarországon?

Ki gondolja, hogy a mai napig zajló grúz- orosz-oszét konfliktus közvetlenül is hatással lehet hazánk életére? Manapság úgy tűnik egyre többen, ám most nem az ellenzéki pártok által emlegetett oroszveszélyről lesz szó, hanem egy, az oszétokkal rokon nép f
2008. augusztus 28. csütörtök 07:29 - Nagy András
Különös tartalmú elektronikus levél érkezett a Hírextra szerkesztőségébe a minap. A következők álltak benne. A Jász Nemzeti Demokrata Mozgalom (!) képviselője augusztus 19-én kisebbségi népi kezdeményezésű aláírásgyűjtő ívet nyújtott be az Országos Választási Bizottságnak. Kezdeményezésével a mozgalom a Magyarországon élő jász népcsoport törvényes nemzetiségi elismerését szeretné elérni. Ehhez legalább ezer támogató aláírásra van szüksége. A Jász Nemzeti Demokraták viszont, mint levelükben leírták, ennél jóval többet szeretnének összegyűjteni, ezért már megkezdték a jász egyesületekkel, társaságokkal való kapcsolatfelvételt. Nyúlfarknyi tájékoztatójukból kiderült még, hogy akciójuk apropóját az oszét konfliktus adta (a jász, az alán és a Kaukázusban élő oszét nép rokonságban állnak egymással), és hogy mostantól markánsabban fogják képviselni saját érdekeiket. Ennek első lépése a jász nemzetiség elismertetése lesz, mert - higgyék el, leírták - ezzel az akcióval fújják meg a jászok kürtjét…

A déloszét válság, mint sajátos „ötletgazda”

Jász nemzeti törekvés
„A magyarországi jászok a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: kisebbségi törvény) 61. § (2) bekezdésének felhatalmazása alapján bizonyságot kívánnak tenni arról, hogy megfelelnek a kisebbségi törvényben foglaltaknak. Ezen oknál fogva alulírottak kijelentjük, hogy a jász kisebbséghez tartozónak valljuk magunkat!"
Természetesen próbáltunk utánajárni, kik állnak a kezdeményezés, illetve a Jász Nemzeti Demokrata Mozgalom mögött, azonban ez igen küzdelmes vállalkozásnak bizonyult. A levélben mindössze egy név (mint kiderült álnév), egy telefonszám (melyet nem vettek fel), valamint egy e-mail cím állt. Kérdéseinket végül tehát válaszlevélben, s nem nagy bizakodással tettük fel. Meglepetésünkre azonban gyors és alapos válasz érkezett. Rögvest kiderült például, hogy a szervezet már mintegy két éve létezik, eddig azonban afféle egyetemi klub jelleggel működött a fiatalokból álló társaság, Budapesti Jász Csoport néven. Magukat a grúz-oszét konfliktus kirobbanásakor keresztelték át Jász Nemzeti Demokrata Mozgalommá, s az oszét „testvérek” nemzeti jogaiért való kiállással kezdték meg politikai tevékenységüket. Mindjárt az elején leszögezték ugyanakkor, hogy egyelőre informális szervezetről van szó, amely nem tör egyéni politikai babérokra a jászság testén keresztül, csupán a jász nemzetiség elismertetését szeretné elérni országszerte, mert ez alapfeltétele annak, hogy például a német vagy örményhez hasonló jász kisebbségi önkormányzatok alakulhassanak.

Győzelem fél éven belül?

A mozgalom képviselője elárulta, hogy első aláírásgyűjtő ívük benyújtásával még csupán a közéletet kívánták felpiszkálni, ezért szándékosan némi formai, stilisztikai hibával adták be. (A hivatalos iratot lásd keretben.) Az ívről előzetesen egyeztettek Rytkó Emília OVI vezetővel, aki állításuk szerint segítőkészen állt hozzá a kérdéshez. Elmondásuk szerint az OVB-nek hivatalból kell kérni az MTA-tól egy állásfoglalást abban az ügyben, hogy a jászság önálló etnikumnak vagy nemzetiségnek tekinthető-e vagy sem. Azonban addig sem tétlenkednének, egyeztetni szeretnének a többi jász nemzeti törekvéssel, illetve az OVB-től függetlenül a Tudományos Akadémiával is. Ha ez megvolt, terveik szerint a hozzájuk érkező támogatói levelek felhasználásával építenék fel aláírásgyűjtő hálózatukat, elképzeléseik szerint nemcsak a Jászságban, hanem ország, sőt világszerte is. Az egész folyamatot fél éven belül szeretnék véghezvinni.

Nyelvében él a jász?

A jászokról röviden – első rész
A jászok eredetileg indoiráni nyelvű nép voltak, az alánokkal rokonok, akárcsak a Kaukázusban ma élő oszétok. Hazánkba nagy valószínűséggel a kunokkal egy időben, a 13. század közepén érkeztek. A történelem folyamán elmagyarosodtak és megszűnt etnikai különállásuk, a mai napig büszkén őrzik jász öntudatukat. Korabeli források említik, hogy a mongol támadásokat a jászok az oroszokkal és a kunokkal szövetségben próbálták feltartóztatni, sikertelenül. Az első szórványos betelepülések Magyarországra a kunokkal együtt, a mongolok elől menekülve történt, IV. Béla idején. További érkezésük fokozatosan zajlott.
Forrás: Wikipédia
Minden nemzetiség törvényi elismertetésének van azonban egy feltétele: az önálló nyelv. És itt a probléma. A jász nyelv ugyanis a XVIII. században kihalt, ellenben a mai napig létezik a jász nyelvjárás. A Jász Nemzeti Demokraták ezért úgy látják, van esély egy „régi-új” jász nyelv megteremtésére. Többek között azzal érvelnek, hogy a Francoista diktatúrában a katalánt is spanyol nyelvjárásnak tekintették, holott ma már tudjuk, hogy önálló nyelvről van szó. Szerintük nyelv és nyelvjárás között adott esetben elég csekély különbségek vannak (utalnak itt a szerb-horvát, illetve a cseh-szlovák viszonyra). Úgy vélik, mivel a jász nyelv az alán-oszét nyelv egyik ága, így lehetőség van a jász nyelvjárástól függetlenül, egy „újjász” nyelv megalkotására is. Erre példát látnak a kelta cornwalliak Nagy-Britanniai esetében, akik XVIII. században kihalt nyelvüket élesztették újjá, s ma már 1000 beszélővel rendelkeznek. Az „önálló jász nyelv projekthez” szakértők bevonására és az oszét nyelv elemzésére lenne szükség, áll a válaszban, ugyanis elképzelhetőnek tartják, hogy hazánkban is élnek oszétok, igaz orosz állampolgárként. Az önálló nyelvezet megteremtése érdekében velük sürgősen kapcsolatot kívánnak találni.

Azért vannak, akik jásznak vallják magukat…

Persze joggal merül fel az olvasóban, mekkora létjogosultsága van a magyarországi jászság nemzetiségi törekvéseinek? A mozgalom tájékoztatása szerint elsősorban a Jászságban élnek ma „fiaik”, ahol ugyan több területen keverednek a kunokkal, de jelentős diaszpóra található országszerte is, elsősorban Budapesten. Körülbelül kétszázezer főre teszik számukat, ám, hogy ebből mennyien viselik jász identitásukat, azt – mint mondták - fel kellene mérni. Utaltak rá ugyanakkor, hogy a legutóbbi népszámláláskor voltak, akik magukat jász nemzetiségűnek nevezték…

A „Jász Nemzet” az oszétok mellett

A Jász Nemzeti Demokraták kezdettől fogva markáns véleményt fogalmaztak meg a Kaukázusban kialakult oszét-grúz konfliktusról, véleményük erősen eltér a hazai reakcióktól. Jelezték, hogy aggódva figyelik a világ közvéleményének grúzbarát megnyilvánulásait, s mint magyarországi jászok, az oszét nemzet európai ágának képviselői, határozattan kiállnak az egységes Oszétia iránt, amelynek megvalósulása szerintük kizárólag orosz fennhatóság alatt realizálható. Az oszétok nemzeti szuverenitását tiszteletben kell tartani, annál is inkább, mivel az amerikaiak támogatták a koszovói albánok egyébként „jóval kevésbé jogos szándékait” is –írják. Köszönetünket fejezik ki Moszkvának, amiért megakadályozta a grúz agressziót, lehetetlenné téve egy újabb, nagyobb szabású népirtást. Elítélik az SZDSZ Új Generáció és a Fidelitas éretlen akcióit. (Mint ismert, a két párt ifjúsági szervezete a napokban a túlzott orosz agresszió ellen szervezett tüntetést.) A parlamenti és kormánypárti politikusoktól pedig felelősségteljesebb politizálását várnak el, mint kijelentették, Magyarországnak elemi érdeke, hogy a keleti országokkal jó kapcsolatokat ápoljon. S habár elismerték, hogy az orosz-grúz háború elsősorban a nagyhatalmi erőjátékok témakörébe sorolható, a történteket tényszerűen úgy értékelik, hogy Oroszország megvédte az oszétokat a pusztulástól, amit az amerikaiak által pénzelt Grúzia szánt népüknek. Mint írják, önálló magyar külpolitika hiányában szükségesnek érzik a magyarországi jászok szabadságvágyának megfogalmazását és markáns képviseletét. Ezért mozgalmuk azon van, hogy az oszétokhoz hasonlóan a jászság is elnyerje a lehetőséget arra, hogy otthon érezze magát saját hazájában.

Jász autonómia a láthatáron?

A jászokról röviden – második rész
A magyarországi letelepedés fő helyszíne a mai Jászság területe, de találunk jász települést a Pilisben és Esztergom környékén is, ezek valószínűleg a király közvetlen kíséretéhez tartoztak. A jászokat, mint a kunoktól önálló népet először Károly Róbert 1323-ban kelt oklevele említi először, mint „jazonokat”. A jászok megőrizték nyelvüket és külön népiségüket egészen Mátyás koráig, amikor is 1474-ben a katolikus ferencesek kaptak jogot arra, hogy templomot építhessenek Jászberényben. Ezt követően a jászok összeolvadtak a környező falvak magyar lakosságával, és alig egy évszázad alatt elveszítették nyelvüket is. A Jászság a török uralom alatt rendkívül sokat szenvedett, de nem néptelenedett el. Amikor a török világ után az Alföld újranépesítése megindult, sok helyre jászokat telepítettek. A legtöbb jász telepest a Duna-Tisza Közén, a Kiskunságban találunk. A jászok székekbe szerveződtek, kapitányokat választottak. Legfőbb bírájuk a nádor volt. Az egy tömbben lakó jászok szervezeti kerete Berényszék volt, de voltak az országban szórványtelepüléseik is.
Forrás: Wikipédia
De vajon mit kell ez alatt érteni? A mozgalom által létrehozott honlapon ugyanis több helyütt is lehet homályosan kifejtett autonómiatörekvésekről olvasni. Lehetséges lenne, hogy a Jászság visszanyerje egykori területi-politikai függetlenségét Magyarországon belül? Milyen keretek között képzelik a Jász Nemzeti Demokraták népcsoportjuk önrendelkezését? A mozgalom úgy tájékoztatta lapunkat, hogy a Jászkun Kerületek autonómiája annak idején 1326 és 1876 között állt fenn, kisebb-nagyobb megszakításokkal. A jászok Habsburgok által elvett önrendelkezési jogaik okán még a XX. század elején is indítottak a magyar állammal szemben komoly kártérítési pereket, az első világháború azonban ezeket a törekvéseket végleg elsöpörte. Mint megtudtuk, az ő autonómiamodelljük részben személyi, részben pedig területi alapon állna. Erről pontosabb terveik egyelőre nincsenek, információik szerint más jász szervezeteknek azonban vannak. Ennek érdekében szívesen egyeztetnének minden jász szervezettel, de mint mondták, a diaszpórában (vagyis szétszórtan) élő jászok számára a nemzetiség elismertetése fontosabb, mint maga az autonómia. Az eleven nemzetiségi lét érdeke szerintük azt kívánja, hogy a jászokat elismert kisebbségként tartsa számon az állam, az ország és a többségi magyar társadalom. Határozott véleményük szerint a magyarországi jászoknak érdeke egy aktívabb kapcsolat Észak és Dél – Oszétiával.

Érdekes

Fura nemzetiségi történet kezd tehát kibontakozni az orosz- grúz-oszét válság oldalvonalán hazánkban. Furcsa maga a Jász Nemzeti Demokrata Mozgalom is, hisz levelüket például annak a Pálffy Jánosnak a nevével látták el, aki anno a XVIII. században magyar nádorként küzdött a jász nép jogaiért. Mint kiderült azért használnak fiktív személyt, mert kezdetben sok vád érte őket, miszerint ők ezt a jász kérdést csupán személyes népszerűségük kedvéért karolták fel. Ezt elkerülendő újabban igyekeznek a legkisebb mértékben saját neveiket „futtatni”. Ilyen körülmények között persze akár azt is hihetné bárki, komolytalan tréfáról van szó csupán, s az egész történetből semmi sem igaz. Azonban az akcióról számos hazai médium, hírügynökség beszámolt, s a mozgalom által üzemeltetett honlap sem holmi unatkozó tréfamesterek ténykedését sejteti. Mindezekkel együtt lapunk az Országos Választási Irodánál úgy értesült, hogy az OVB-hez a mai napig nem érkezett hivatalosan népi kezdeményezés a jászok, mint önálló nemzetiség elismertetésére…

A jászokról röviden – harmadik rész
A kezdetektől létező autonóm jász igazgatási és bíráskodási gyakorlat 1696-tól kiegészült a kunokhoz hasonló önálló adózás gyakorlatával, így megteremtődtek a feltételei a Jászkun Kerület politikai egységének. Ezután a Jászság 1876-ig a Jászkun Kerület része volt, mint vármegyei hatóság alá nem tartozó közigazgatási egység. A „jászkunok” azonban nem sokáig örülhettek szabadságuknak. Jászkun Kerület tulajdonjogát I. Lipót király 1702-ben eladta a Német Lovagrendnek. A törvénytelen eladatás ellen tiltakozott a magyar országgyűlés, a nádor és maguk a jászok és kunok is. A tiltakozások ellenére, bár az országgyűlés 1715-ben kimondta, hogy az eladatás törvénytelen, csupán annyi változás történt, hogy 1731-től a Jászkun Kerület a Német Lovagrend földesuraságából a Pesti Invalidus Ház birtokába került, jobbágyi alávetettségük 1745-ig megmaradt. l741-től Pálffy János nádor támogatásával a jászkunok szervezett mozgalmat indítottak régi szabadságuk visszaszerzéséért. Felajánlásaik és összefogásuk eredményeként 1745. május 6-án Mária Terézia királynő aláírta a kiváltságlevelet, amelyben engedélyezte a jászkunok megváltását (latinul redemptio). Ez a hatalmas anyagi áldozatok (570 000 rajnai forint) és katonai kötelezettségek teljesítése révén elnyert önmegváltás volt az úgynevezett jászkun redempció. 1848 után a jászkunok elhagyták rendi vonásaikat, de ez után is tovább éltek a helyi hagyományok, az egykori törvények részben szokásjogként érvényesültek tovább.
Forrás: Wikipédia
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Belföld témában
Ön megbuktatná a Fidesz-kormányt?
Igen
Nem
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását