2024. április 25. - Márk

Hol a jobbik ötlet?

Miközben a tavaszi és kora nyári bűnesetek miatt az iskolai erőszaktól és gyermekbűnözéstől hangos média érdeklődése lanyhul, a felelős döntéshozók is mintha követnék példájukat. Maradnak tehát a Jobbik „kézenfekvő” válaszai a szociális probl
2008. augusztus 25. hétfő 13:11 - Nagy András
Mint ismert, a Jobbik június végén hét kérdésből álló csomagot juttatott el az Országos Választási Bizottsághoz. „Munka és közbiztonság” címet viselő kezdeményezésük csak részben talált süket fülekre az OVB-nél. A testület a hét kérdőívből ötöt visszadobott, kettőt viszont végül is hitelesített. Ezek közül az egyik a szándékos bűncselekmények elkövetőinek büntethetőségi korhatárát szállítaná le a mostani 14 évről 12-re, a másik pedig a súlyos fegyelmi vétséget elkövető diák iskolából való eltávolíthatóságát szeretné keresztülvinni. Mivel e két tételben a Jobbik már akár ma megkezdhetné az aláírásgyűjtést, valamint, hogy a kérdések zöme párt által is kimondottan a cigányság ellen van feltéve, itt az ideje kicsit komolyabban is körülnézni a témában. A Hírextra először Balczó Zoltánt, a Jobbik alelnökét, a „népszavazásprojekt” felelősét kérte meg, fejtse ki pártja álláspontját a hogyan továbbról, illetve a szóban forgó kérdésekről.

Mindent, vagy semmit!

A Jobbik népszavazási kérdései:
1. Egyetért-e azzal, hogy nem egészségkárosodott jogosult esetében a rendszeres szociális segély folyósításának legyen feltétele havi 120 óra közérdekű munkavégzés?
2. Egyetért-e azzal, hogy a harmadik gyermektől a családi pótlék helyére a vele azonos összegű személyi jövedelemadó kedvezmény lépjen a népszavazást követő év január 1-jétől?
3. Egyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés a népszavazást követő év január 1-jétől törvényben határozza meg a rendőrség számára 2000 fő lakosonként körzeti megbízott rendszer működtetését?
4. Egyetért-e azzal, hogy jogosulatlan pénzügyi tevékenység folytatásáért az elkövető öt évig terjedő szabadságvesztéssel legyen büntethető?
5. Egyetért-e azzal, hogy a közfeladatot ellátó személy elleni erőszakért az elkövető alapesetben öt évig terjedő szabadságvesztéssel legyen büntethető?
6. Egyetért-e azzal, hogy a szándékos bűncselekményt elkövető büntethető legyen, ha a cselekmény elkövetésekor a 12. életévét betöltötte?
7. Egyetért-e azzal, hogy a közoktatási törvény tegye lehetővé a súlyos fegyelmi vétséget elkövető tanköteles tanuló intézményből történő kizárását?
A Jobbik számára fontos tudatni, hogy a két kérdés, amelyik nemrég átment, csak egy része az összesen hét tételből álló csomagnak– mondja Balczó Zoltán. A párt célja továbbra is az, hogy a munka és közbiztonság témakörében egyes „törvényileg nem megfelelően szabályozott” területeken népszavazással próbálják elérni, hogy a parlament megfelelő jogszabályt alkosson.
Ezt a kettőt önmagában nem fogják népszavazásra bocsátani, mi több, még csak aláírásgyűjtésre sem adják a fejüket. Mert bár változatlanul fontosnak tartják a fiatalkori bűnözés és az iskolai erőszak problémájának megoldását, nem kívánják azt a látszatot kelteni, hogy kizárólag az ifjúsággal vannak problémák ma Magyarországon. Ezért egy kivétellel (a családi pótlékra vonatkozó tételről az OVB kimondta, hogy központi adóról népszavazni alkotmányellenes) korrigálva visszaküldik a tiltólistára került kérdéseket a választási bizottsághoz. Ezután viszont, ha másodszor is elbuknak, a két kérdést félreérthetőség miatt már akkor sem vinnék végig – közölte a Jobbik elöljárója.

Szándékos félreértelmezés?

Arra módosításra, hogy a szándékos bűncselekmények elkövetőinek büntethetőségi korhatárát le kell szállítani 12 évre, azért van szükség, mert rendkívül megszaporodott az utóbbi időben a 14 év alattiak által elkövetett bűncselekmények száma - közölte a Jobbik alelnöke. (Itt egy Csongrád megyei nyugdíjas főügyészre hivatkozott, aki állítólag szakmailag megalapozva vallja ugyanezt.) Balczó Zoltán rögvest a média szándékos és többszörös félreértelmezéséről beszél, mikor arról kérdeztük, miért gondolja a Jobbik, hogy a büntethetőség alsó korhatárának leszállításával egy csapásra megoldódna a gyermekbűnözés gondja Magyarországon. Állítása szerint egyrészt a Jobbik sohasem nyilatkozta, hogy ezen intézkedés önmagában jelenti a sikert. Ők is tudják ugyanis, hogy szükség van a megelőzésre, a gondok gyökerének felszámolására például a nevelési környezet és pedagógiai környezet javításával, csakúgy, mint a megfelelő pszichológusok szükséges mennyiségben való alkalmazásával.

A Jobbik alelnöke extrém esetekről beszél

Másrészt pedig – mint mondta-, ha valakit szándékos bűncselekményen érnek, még nem jelenti, hogy feltétlenül börtönbe kerül. Úgy vélik, szüksége van a társadalomnak erre a szigorításra, mint lehetőségre, de a két „orvosság” nem hat egymás ellen. Balczó szerint a liberálisok ennyi erővel már a börtönök létjogosultságát is megkérdőjelezhetnék, mondván, hogy azok az emberi intolerancia intézményei. A Jobbik a fiatalkori bűnözés kérdéskörének kapcsán egyébként nem csak a népszavazási kérdésben megfogalmazott korhatárcsökkentést szorgalmazná, mint visszatartó erőt. A hazánkban igen hosszas bírósági tárgyalások megnyirbálása a párt alelnöke szerint komoly visszatartó erőt jelentene, mert mint mondta, a bűncselekmények elkövetői végre nem hihetnék, hogy jó esetben is évekig húzódik majd a felelősségre vonásuk. (Ennek ellenére a Jobbik ebben az ügyben nem tervezi a választópolgárok véleményének kikérését, mint lapunknak elmondták, ennek a problémának a párt választási programjában szorítanak helyet.)
De van-e elég visszatartó ereje a börtönfenyegetettségnek, illetve lehet-e 12 éves gyerekeket a törvény előtt felelősségre vonni? Balczó szerint „extrém esetekben” (pl. súlyos bántalmazásnál), ha az illető fel tudja mérni cselekedetének súlyát és ráadásul visszaeső, akkor igenis lehet visszatartó ereje a börtönnek.

Mi van az iskolából való elbocsáthatósággal?

A radikális-nemzeti párt az iskolai erőszak témakörében kísértetiesen hasonló érveket sorakoztat fel, mint a gyermekbűnözés kategóriájában. A Balczó Zoltán által elmondottakból kiderül, hogy a Jobbik számára fontos a megelőzés (megfelelő családi környezet kialakítása, hathatós nevelés az iskolában, a nehéz természetű gyerekekkel való speciális foglalkozás), de az elharapózó, extrém esetekben (melyekből szerinte egyre több van mostanság a közoktatásban) szükség lenne az eltávolítás lehetőségére, mint fegyelmező eszközre. Szerinte a pedagógusok többsége egyébként egyetért javaslatukkal.

A „cigánybűnüzés” is olyan probléma, mint a terrorizmus?

Analóg példaként a Jobbik által felvetett kérdéskörre Balczó a nemzetközi terrorizmus elleni küzdelem példáját hozza fel. Akár a Jobbik által emlegetett „cigánybűnözésre”, akár az említett tárgykörre igaz az, ami a nemzetközi terrorizmus problémájára. Vagyis: „természetes”, hogy elsősorban azt a szociológiai környezetet kell felszámolni, amely a gondok gyökerét adja. Ennek érdekében akár a romákkal szembeni pozitív diszkrimináció is üdvözlendő lehet, ha ez segíti a cigány kisebbség beilleszkedését a többségi társadalomba. Ez egy hosszú folyamat. Ugyanakkor, miként a terrorizmus esetében is, ha tudjuk, hogy létezik egy probléma, akkor a gyökerek felszámolása, mint cél mellett mindig ott kell álljanak a kellően szigorú törvények, az adott társadalom, vagy az egész világ védelme érdekében – helyezi kissé furcsa megvilágításba a hazai gondokat Jobbik vezető politikusa.

Az Igazságügy tudja a megoldást? Lássuk a megvalósítást!

Azt ugyan nem tudni, hogy a választópolgárok hogy vélekednének a Jobbik „rendteremtő” kísérleteiről, az illetékes kormányszervek nem kevésbé érdektelen álláspontját az alábbiakban azonban olvashatják.

Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumban például állítják: fontosnak tartják a gyermekkori bűnözés problémájának kezelését, ám a megoldást alapvetően nem a büntethetőségi korhatár leszállításában látják. Az igazságügyi kabinetnek az a véleménye, hogy a gyermekkori bűnözés jelenségét a gyermekvédelmi intézményrendszeren belül, a pedagógiai, a gyermekvédelmi és a pszichológiai szaktudások érvényesítésével lehet hatékonyan kezelni. Ennek érdekében állítólag már folyik a gyermekvédelmi rendszer működésének reformja, és az intézmények funkciójának az átgondolása. A tárca szerint az „erkölcsi veszélyzónába” került, vagy bűnelkövetővé vált gyermekek számára a speciális gyermekotthonokban biztosítható korrekciós nevelés. (Kérdés, hány ilyen van ma Magyarországon…- a szerk.) A tárca szerint olyan intézményrendszert kell kialakítani, amelyik képes korán észlelni a bűnelkövetővé válást kiváltó okokat, és hatékony megoldásokat kínál azok hatásának csökkentésére. Az a cél, hogy a bűnelkövetővé vált gyermekek minél előbb és feltétlenül szembesüljenek tetteik következményeivel. A súlyos retorziókat tartalmazó büntetőjogi beavatkozásokat azonban csak legvégső eszközként alkalmazná a tárca. A megreformált gyermekvédelmi intézményrendszer lehetőségeinek ismeretében ennek ellenére sor kerülhet a fiatalkorúakat büntető igazságszolgáltatási rendszerének a megújítására, ennek a folyamatnak pedig része lenne a fiatalkorúak büntetőjogi felelősségi rendszerének a felülvizsgálata is –tudtuk meg. A büntethetőség alsó életkori határa a fiatalkorúak büntetőjogi felelősségének csak egy eleme, amelynek a leszállítása önmagában nem alkalmas a gyermekbűnözés problémáinak megoldására.

Az oktatási tárca nem törődik a Jobbikkal…

Az Oktatási és Kulturális Minisztérium egy szót sem ejtett a Jobbik népszavazási kérdéseiről, és egy Hiller István tárcavezető által létrehozott szakmai bizottságról számolt be, amikor az iskolai erőszak problémájának megoldásáról érdeklődtünk. Az „Iskola Biztonságáért Bizottság”, mint kiderült, egy tárcaközi testület, amelynek tagjai közt megtalálhatók az oktatási, igazságügyi, szociális, és önkormányzati minisztériumok delegáltjai. Ez a tröszt számos megállapítást és szakmai, illetve törvénymódosító javaslatot tett. (Egyes ötleteik állítólag a kormány tetszését is elnyerték.) A minisztérium álláspontja a következőképpen foglalható össze: az elmúlt időszak eseményeiből nem szabad a magyar közoktatás egészére vonatkozó következtetéseket levonni, a problémás helyzeteket egyénileg kell vizsgálni, nem lehet elvárni az iskoláktól, hogy szociális illetve a rendészeti feladatokat vegyenek át, és a szegregáció erősítésével szemben a társadalmi kohéziót célszerű erősíteni. (Ezek a megállapítások élesen szemben állnak a Jobbik filozófiájával, akár kimondja ezt a minisztérium, akár nem – a szerk.)

…és a probléma orvoslásával?

Az oktatási tárca a konkrét intézkedésekkel kapcsolatban mindössze egyetlen lépésről tudott beszámolni, ez pedig az eredetileg 1993-ból származó közoktatási törvény módosítása, mely szeptember elsejétől lép életbe. Az új törvény egy kiegészítésnek köszönhetően a tanévkezdéstől lehetőséget ad rá, hogy a pedagógusok (akár iskolák közötti) szakmai munkaközösségeket hozhassanak létre a belső problémák kezelése céljából.

Az SZDSZ látszatmegoldásról beszél

A hazai parlamenti pártok közül elsőként és talán egyedüliként az SZDSZ szállt élesen szembe a Jobbik javaslataival. Álláspontjuk szerint a megelőzés, és nem a szankcionálás jelentheti a megoldást, már ami például a büntethetőségi korhatár csökkentéséről szóló Jobbik javaslatot illeti. A Szabad Demokraták szerint itt elsősorban nem büntetőjogi, hanem oktatási és nevelési kérdésről van szó. Ez a szigorítás figyelmen kívül hagyná a szülő felelősségét, hiszen a hatályban lévő 14 éves korhatár pont azt jelenti, hogy az ennél fiatalabbakat nem tartjuk még a saját ügyeikben felelősen cselekedni képes egyéneknek – állítják. Amennyiben ez a korhatárcsökkentés megvalósulna, az azt jelentené, hogy az állam nem tartana elég érettnek egy 12 éves fiatalt a házasságkötéshez vagy a jogosítvány megszerzéséhez, de ahhoz igen, hogy akár 15 évre is börtönbe küldje – érvelnek a liberálisok.

Epilugus
Szép, szép a Szabad Demokraták kiállása a társadalmi gondok radikális megoldása ellen, azonban jó lenne, ha (úgyszólván becsületből) nem csak a liberálisok, hanem a jóval nagyobb „játékerőt” képviselő két nagy párt is aktívabban venné ki részét az ezen problémákról való közgondolkodásból. Különösen igaz ez a Kormányra és a kormánypártra, kiktől az elvi síkon megfogalmazott irányelveken túl joggal vár el sokkal, de sokkal többet a köz. (N.A.)
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Belföld témában
Ön megbuktatná a Fidesz-kormányt?
Igen
Nem
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását