2024. június 13. - Antal, Anett

Az állam ünnepe - politikamentesen?

István király szentté avatásának napját 1860-ban ünnepelték meg először hazánkban. Augusztus huszadikáról azonban, nemcsak az államalapítás, hanem az új kenyér, az alkotmány és a Szent Korona ünnepe is az eszünkbe jut. Ennek oka, hogy a viszonylag rövid m
2008. augusztus 19. kedd 16:49 - Gembiczki Rita
A szelektív közemlékezet hagyományként tartja számon augusztus 20-át, mintha a húsvéthoz vagy a karácsonyhoz hasonlóan távoli időkre nyúlna vissza a története. Noha az állami szertartás keletkezése nagyon is friss és éppen a politika által generált, mégis ez az egyetlen olyan állami megemlékezés, amely nem kavart különösebb konfliktusokat. A politikusok pártállástól függetlenül pózolhattak ilyenkor a nemzeti színű szalaggal átkötött új kenyérrel a kezükben. Ez pedig lehetőség volt a széles körű „ismertség” megszerzésére.

Szent István király ünnepének napja az egyik legősibb magyar ünnep, de igazi újjászületése csak a rendszerváltás után, 1991-ben történt meg. Azóta hivatalosan is, a keresztény magyar államalapítás, a magyar állam fennállásának emléknapjaként tartjuk számon. Ez persze nem volt mindig olyan egyértelmű, hiszen több mint száz éve folyik a vita Magyarországon arról, melyik nap fejezi ki ünnepként leginkább a nemzet egységét, múltját és dicsőségét: március 15. vagy augusztus 20.?

Rövid áttekintés

Évekig tartó vita után 1891 májusában augusztus 20-a mellett voksolt a képviselőház. A Szent István-nap nemzeti ünneplése azonban nem igazán sikerült, mert különböző felekezetek tiltakoztak, valamint nemzetiségi botrányok is kísérték a döntést. Eközben a hatalom megpróbálta évről évre fényes népünnepéllyé varázsolva elfeledtetni ellentmondásait. Valljuk be inkább kevesebb, mint több sikerrel. A felszínes máz hamar elolvad, alatta pedig ott marad a szomorú magyar valóság, amely nem tükröz mást, mint a siralmas politikai viszonyokat. A második világháború után augusztus 20. szerepe kissé megkopott, háttérbe szorult.

A vita a nemzeti ünnepekről 1989-ben, a rendszerváltást közvetlenül megelőzően lángolt fel újra. Történészek és politikusok vitatkoztak arról, hogy melyik ünnep a „legfontosabb” valamint, hogy melyik jelképünk, esetleg címerünk tükrözhetné méltóképp hazánkat. A kormánypárti és ellenzéki politikusok újra szavazásra bocsátották ezt a kérdéskört, melynek eredményeképp ismét augusztus huszadika került ki győztesen. A döntés így tehát egyértelmű volt, István király szentté avatásának dátuma tükrözi inkább a magyar állam alapításának eszmeiségét. Nehézkesen, de sikerült túllendülni az elméleti síkon, így végre megkezdődhetett a jeles alkalom évről-évre történő lebonyolítása.

A tömeg ünnepelni vagy kritizálni fog?

Az elmúlt tizenhét év tapasztalatai alapján inkább mindkettő. Habár nagy általánosságban elmondható, hogy egészen a 2006-os évig a megemlékezések különösebb botrány, vagy tragédia nélkül zajlottak le. Azonban meg kell említeni, hogy a rendszerváltás óta valahogy nem tudunk mit kezdeni az ünnepeinkkel. Hozzá vagyunk szokva, hogy egy évben, összesen három napon próbálják meg honatyáink éreztetni a nemzeti egységet. Ez a képmutatás nem méltó a három legnagyobb össznépi ünnepeink megemlékezésére, mert nem csak ideig-óráig kell nemzeti egységről, hazaszeretetről és tenni akarásról beszélni, hanem egész évben ezek erősítésén kellene dolgozni.

Kis kitérővel ne feledkezzünk meg a négyévente aktuális választásokról sem, mert ezek alkalmával is hajlamosak az emberek azt hinni, hogy igen, most végre történhet valami jó irányban előremutató változás, lehet jobb is az ország helyzete. Amint vége ennek a hercehurcának, a rengeteg ígéret és szónoklat a tavaszi széllel egyszerűen tovaszáll, és marad az illúziók nélküli valóság. A közelgő nyár végét is jelző, országszerte lezajló augusztus 20-ai ünnepségek pedig témát és alkalmat adnak arra, hogy mindenki elgondolkozhasson, hogy mit is ünneplünk mi tulajdonképpen? Az ünnepek teljesen átpolitizálódtak, az egyetlen alkalom, amire még csak-csak összeverődik a nép, az augusztus huszadika.

A vihar, a botrány és a halál éve

Szomorú nap volt 2006 augusztus 20-a, mert a fővárosi tűzijáték alatt kitört vihar öt halálos áldozatot és több száz sérültet követelt. Intézkedések persze ebben az évben is voltak a tűzijáték minél gördülékenyebb lebonyolítására, de emberi mulasztások miatt ezek a tervek nem jártak sok sikerrel. A felelősöket hónapokon keresztül keresték, miközben mindenki, főleg a kardinális pártok egyfolytában egymásra mutogattak. Mikor az ügy visszhangja kezdett elcsitulni jöttek az ígéretek, hogy a következő évben még nagyobb hangsúlyt fektetnek a biztonsági intézkedésre, valamint az időjárási viszonyokat is szem előtt tartva fognak döntéseket hozni, immár a szervezettség jegyében. Idén pedig emlékfát is állítottak a Bem rakparton az áldozatok emlékére. Az emlékművet annak a fának a helyén állították fel, amely a viharban több emberre rádőlt, akik közül ketten vesztették életüket.

2007-ben haláleset ugyan nem volt, óriási vihar és belvízkárok igen. Budapesten az esti órákban heves vihar vonult át, melynek hatására tízezrek indultak haza a Duna-partról. Elmaradt a Szent Jobb körmenet is. A heves esőzések országszerte jellemzőek voltak, a jégesővel, felhőszakadással, erős széllel kísért vihar a Dunántúlon és az ország középső részén áthaladva estére elérte az északi országrészt is. Ennek hatására több vidéki városban is elmaradt a tűzijáték. Így az Országos Katasztrófavédelmi hivatal, a rendőrség, és a tűzoltóság munkatársainak is akadt bőven dolga.

Idén jobb lesz?

Az ország, csak úgy mint a hatóságok nyugodt ünnepre készülnek. A tűzszerészek már vasárnap elkezdték telepíteni az augusztus huszadikai tűzijáték rakétáit az Erzsébet-hídra, a Lánchídra, a Gellért-hegyről, a Parlament előtti hajókról, valamint a Műegyetem előtt állomásozó hajókról.. Budapesten az államalapítást megelőző és követő napok alatt, összesen 88 rendezvényt tartanak meg, ebből a BRFK 12-őt tart kiemelten kockázatosnak. Ezek többek között, a zászlófelvonás a Kossuth téren, a tisztavatás a hősök terén, a repülőverseny, az Ország tortája rendezvény, a Szent Jobb körmenet és kulturális rendezvények.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapja szerint, augusztus 20-án napos idő várható, viharos szél, vagy más kockázatot jelentő környezeti feltétellel nem kell számolni az ünnepségek alatt. Az előrejelzésekben csak bízhatunk, hogy az elmúlt évek rossz tapasztalatai alapján, olyan megemlékezés következhet, ami mindenkinek egyaránt élményt nyújt.
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Belföld témában
Ön megbuktatná a Fidesz-kormányt?
Igen
Nem
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását