Német diákok tanulmányozzák Magyarország politikáját

A magyar parlamentnek eljuttatott írásbelit a berlini magyar nagykövetségen szóbeli követte. A vizsgabizottságnak - amelyet Szabó Vilmos képviselő, a német-magyar parlamenti csoport magyar tagozatának elnöke vezetett - az írásbelihez képest némileg könnyebb dolga volt. A második fordulóba ugyanis már csak tíz német fiatal jutott be.

Szabó Vilmos szerint csupa olyan huszonéves, aki sok szálon is kötődik Magyarországhoz. Többük számára az egyik a családi kötődés volt, a másik pedig az a törekvés, hogy Kelet-és Közép-Európa jobb megismerése érdekében mindenekelőtt a rendszerváltozás utáni magyar tapasztalatokat tanulmányozzák. A harmadik - és egyáltalán nem elhanyagolható - pedig a magyar kultúra, így az irodalom, a film és a zene szeretete, különös tekintettel Kertész Imrére, Konrád Györgyre, Esterházy Péterre, de akár Déry Tiborra és Szabó Istvánra is, továbbá Bartókra és Lisztre. A motiváltság amúgy a bizottság döntésben fontos szerepet játszott.

Mint ahogy az is szempont volt, hogy a jelentkező hogyan ítéli meg a Németországban kialakult Magyarország-képet, továbbá milyen tapasztalatokkal rendelkezik az országról. S érdekes volt hallani azt, hogy ez a korosztály miként látja a rendszerváltozást, a berlini fal leomlását és a német újraegyesülést, továbbá azt a szerepet, amelyet Magyarország töltött be ebben. A válaszokból pedig - mint Szabó Vilmos az MTI-nek utalt rá - egyértelműen kitűnt, hogy számukra mindez már történelem, az akkori szerepet már nem tekintik érdemnek. De ezzel együtt Magyarországról inkább pozitív a kép.

Elisabeth Katalin Grabow egyike volt a négy "befutónak". A rostocki egyetemista politológiát tanul, s most védi meg szakdolgozatát. "Nagyon érdekel a magyar politika" - jelentette ki, utalva arra is, hogy édesanyja magyar, ezért családi okokból is igyekszik összehasonlítani a német és a magyar demokráciát. Ez az egyik fő kutatási területe, továbbá a pártok tevékenysége.

"Nagyon szeretem Magyarországot, de kicsit féltem is" - jelentette ki, hangoztatva, hogy az elmúlt időszakban "túl sok volt a balhé". "Sok volt a felfordulás, ezért aggódom második otthonomért" - fogalmazott Katalin Grabow. Mindennek oka szerinte az általános elégedetlenség, az emberek féltik saját egzisztenciájukat, nem tudják, mi fog következni. "Nincs biztonság, s ez a nagy baj" - fogalmazott a 23 éves rostocki diáklány, hozzátéve azért: reméli, hogy jobbra fordulnak a dolgok.
Arra a kérdésre pedig, hogy számára mit jelent 1989, csupán azt válaszolta: "Négyéves voltam."
A német ösztöndíjasok két hónapon keresztül tanulmányozzák majd az Országgyűlés munkáját. A közelmúltban a két parlamenti elnök, Norbert Lammert és Szili Katalin megállapodása alapján felújított csereprogram keretében egyébként a magyar ösztöndíjasok éppen most vendégek a Bundestagban.