...azok nem támogatnák, akik máshogy képzelik el a jobb oktatáshoz és egészségügyhöz vezető utat...

… a célokkal ők is egyetértenek. Nagy különbség az ellenzék és a kormányoldal között, hogy az ellenzék vitatja az általunk megjelölt utat, ám nem tesz mellé alternatívát. Válasznak ma már kevés, hogy több pénzt kell fordítani ezekre a feladatokra, hiszen látható, hogy maga a több pénz nem feltétlenül eredményez színvonalemelkedést. Az egészségügyi rendszerben például egyszerre van jelen – bármilyen paradox módon hangzik – a pazarlás és a forráshiány. A Fidesz egy leegyszerűsítő, demagóg, populista politikát hangoztat, amivel nem tud előremenni az ország. Ez persze nem azt jelenti, hogy a mi megoldásunk a legjobb vagy az egyetlen üdvözítő, viszont egyéb megoldási javaslatokat nem látunk. Egy reformidőszakban fontos, hogy állandó kontrollja legyen a törekvéseinknek, és legyen egyfajta finomhangolása annak az eszközrendszernek, amelyet a célok elérése érdekében használunk.

Azzal a kijelentésével azért vitatkozom, hogy van idejük reformok átgondolására. Ráadásul jelzések érkeztek arra is, hogy Orbánék jószerivel a kormány bármelyik kezdeményezését igyekeznek majd népszavazással megtorpedózni.

Ezt értem, de ez egy olyan politikai eszköz, amelyre a magyar választók azt is mondhatják, hogy nem teljesen normális, hogy az ellenzék minden egyes kérdésben, minden kormányzati kezdeményezés esetén a referendumhoz meneküljön, és pártpolitikai fegyverré minősítse le a népszavazás intézményét. Azt gondolom, hogy ehhez a magyar állampolgárok nem asszisztálnak. A népszavazásosdit preferáló pártokat az is megfontolásra késztetheti, hogy egy-egy referendum lebonyolítása 5 milliárd forintjába kerül az államnak, vagyis az adófizetőknek. Mi most a jövőre koncentrálunk, arra a baloldali programra, amit a pártelnök úr meghirdetett. Emellett természetesen elemezzük azokat az esetleges népszavazási kérdéseket, amelyek a programunkat veszélyeztethetik. Ha nincs befektetői szándék, vagy csak nagyon alacsony áron akarnak részt venni az általunk elképzelt modellben a befektetők, akkor jogos a kérdés, hogy a mostani formában kell-e tovább erőltetni a reformot. Ebből a szempontból nem egészen értem az SZDSZ érvelését, amely úgy tűnik, minden külső körülménytől függetlenül gondolná megvalósíthatónak azt a pénztári modellt, amelyet felépítettünk.

Az SZDSZ belső konfliktusai hogyan hatnak a koalíció működésére?

A liberálisok belső, hatalmi versengését a magunk részéről kellő empátiával igyekszünk kezelni. Úgy tűnik, az SZDSZ-ben kiújult az az egy évvel ezelőtti helyzet, amikor az elnökjelöltek például abban is megpróbáltak egymással szemben kampányolni, melyikük tudja magát jobban megkülönböztetni az MSZP-től. Ha egy kicsit végiggondolják a jelenlegi szituációt, akkor azzal minimum egyet kell érteniük, hogy mára új helyzet állt elő Magyarországon, amelyet egy felelős politikai szervezetnek legalábbis mérlegelnie kell. Amennyiben nem így tesznek, az politikai vakság.

Az MSZP frakció egységes a folytatásra?

Az MSZP egyik fő erőssége mindig az volt, hogy különösen a nehéz időszakokban tudott rendkívül határozottan összezárni, egyfajta monolit egységet felmutatni, kiállni a közösen vallott értékek mellett. Most is ezt látom.