Tudomány
Titokzatos lelet: egyszerre volt majom és ember is egyik elődünk
Fontos bizonyítékot találtak tudósok arra, hogy az ember egyik elődje egyszerre élt a fán és járt két lábán a földön. A kutatók a 3,4 millió éves, Etiópiában talált Burtele-láb rejtélyét oldhatták meg, ami alapvetően változtathatja meg az emberi családfáról alkotott eddigi ismereteinket.
Tudósok azt állítják, hogy megoldották a Burtele-lábként ismert 3,4 millió éves fosszília rejtélyét, melyet még 2009-ben találtak Etiópiában. A fosszíliákat, más, nemrég feltárt csontokkal együtt, most egy kevéssé ismert fajhoz kötik, amely a híres Australopithecus afarensis csontvázának, Lucynak a kortársa volt – ismerteti a CNN a A Nature folyóiratban november 26-án megjelent tanulmány eredményét.
A Burtele-csontok – a lábcsontokból és huszonöt fogból, valamint egy gyermek állkapcsából álló leletcsoport – egy ősi emberrokonhoz, az Australopithecus deyiremeda-hoz tartoztak, amely az emberi evolúció egyik legismertebb példányánál, Lucynál primitívebb faj.Ám ez a faj Lucynek is kortársa volt és a lelőhely közel van ahhoz a helyhez, ahol Lucy részleges csontvázát 1974-ben felfedezték.
Ugyanakkor ez a primitívebb faj egyszerre hordozott emberszerű és majomszerű tulajdonságokat: két lábon közlekedett, de megtartotta az ellenlábas nagylábujjat. Ami azt jelenti, hogy nagyon hatékonyan tudott fát mászni,
miközben a faj egy kevésbé hatékony, de sajátos módon már a földön is járt.
A felismerés új fényt vet a korszak evolúciós ismereteinkre, mivel Lucy faját sokáig az egyetlen hominidának tartották, amely 3,8 és 3 millió évvel ezelőtt élt. A leletek azonban egyértelmű bizonyítékot szolgáltatnak arra, hogy két rokon hominid faj egy időben élt együtt a mai Woranso-Mille lelőhely környékén, ami kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogyan tudtak együtt élni.
A tanulmány szerint az A. deyiremeda két lábon járt, és valószínűleg a második ujjára támaszkodott a nagylábujja helyett, ahogyan a modern emberek teszik.
„Ez azt jelenti, hogy a kétlábúság – a két lábon járás – ezeknél a korai emberi ősöknél különféle formákban jelentkezett. A Burtele-láb, arra utal, hogy sokféleképpen lehetett két lábon járni a földön” – olvasható a tanulmányban.
A csapat egy izotópanalízisnek nevezett technikával rekonstruálni tudta a fogazat alapján, hogy az A. deyiremeda mit ehetett: eszerint
a faj főként fákat és cserjéket fogyasztott, míg Lucy változatosabb táplálékot fogyasztott, már evett fűféléket is.
Fred Spoor, a londoni Természettudományi Múzeum Emberi Evolúció Kutatóközpontjának kutatásvezetője szerint az új fosszíliák és a lábcsontok új „csavarokat” illeszthet az emberiség történetébe, melynek következtében Lucy elveszítheti eddigi „ikonikus státuszát”, amire úgy tekintettünk ,mint minden későbbi hominid, azaz az ember és a Homo sapiens közvetlen őse.