A főügyész az alkotmányos helyzetükről

A szakember emlékeztetett rá, a rendszerváltást követően több kormány is kísérletet tett arra, hogy az ügyészséget a végrehajtó hatalom alá rendelje, ám a változtatáshoz szükséges alkotmánymódosításhoz végül egy alkalommal sem született meg a konszenzus.

A legfőbb ügyész Varga Ferenc jogtudós egy 1907-es cikkét idézte, mely szerint békés viszonyok között, amikor a társadalmi fejlődés rendes menetben halad "a miniszter rendelkezési joga alig érezhető", mihelyt azonban a társadalmi béke megbomlik, azonnal az ügyészséget rántja elő a hatalom, azzal akarja orvosolni a társadalom betegségét.

Kovács Tamás szerint halaszthatatlanná vált az ügyészek etikai szabályainak rögzítése, s kívánatos lenne az ügyészségről szóló törvény újrakodifikálása is.

Hozzátette: az Alkotmánybíróság 2004-es, a legfőbb ügyésszel kapcsolatos határozatából is kiolvasható, hogy kívánatos lenne a szervezettel kapcsolatos jogszabályokat kétharmados törvényben rögzíteni. Semmi nem indokolja ugyanis, hogy az ilyen szintű szabályozásra igényt tartó szervezetek közül annak idején egyedül az ügyészség maradt ki.

A legfőbb ügyész úgy véli, helyes lenne, ha az országgyűlés által választott szakmai vezetőket - a legfőbb ügyész mellett a Legfelső Bíróság, az Állami Számvevőszék elnökét és az ombudsmanokat - egyforma időtartamra választanák meg. Egy közös nevezőre hozott hosszabb megbízatás ugyanis egészen biztosan garantálná a ciklusokon átnyúló megbízatás eredeti célját.