2024. április 26. - Ervin

A remény és a tyúkszar színe I.

Magyarországon nincs kézzel fogható, működő zöld párt, ami egyszerre felel meg a zöld és a párt definíciójának. Van ugyanakkor ellenérzés a kétpólusú hatalomgyakorlással szemben, időről-időre felmerül, hogy a technokrata és a populista – színleg bal
2008. január 9. szerda 12:23 - Tálos Lőrinc
Vörös Danny, Zöld Párt

A zöld pártok hazája istenigazából a „nyugat”. A második világháború után született nemzedéknek az a szelete, amelyiknek esélye volt arra, hogy egyetemre járjon, a '60-as évek végén fellázadt a szülei és az általuk képviselt rendszer ellen. Mindazok a leendő értelmiségiek és véleményformálók, akik részt vettek ebben a mozgalomban, meztelenül jártak-keltek a kollégiumi szobákban, keresztbe-kasul gyakorolták a szabad szerelmet, füvet szívtak, szabadságot követeltek, és nem érezték a falon függő Trockij-portré és az értékeik közötti ellentmondást. A pattanások eltűnése évezredek óta együtt jár a látótér kiszélesedésével. A barikádok hősei letették a macskakövet, meghaladták romantikus kommunista gyökereiket, és a liberális demokrácia lelkiismeretévé váltak. Nyilván rájöttek, hogy amíg a liberális demokráciában a rendszer meghibásodása az állami erőszak vagy a szabadságjogok lábbal tiprása, addig a kommunizmusban mozgatóerő. A pacifizmus, vagy az atomenergia-ellenesség éppúgy a játékforradalmi időkre emlékeztető zárvány, mint a nagyvállalatok utálata, vagy a szimpatizánsok körében népszerű bio-életmód, a lelkiismereti bicsérdizmus. Nyerskoszton élnek, és Thoreaut olvasnak, mint Grabowski a Macskafogóból.

Hazai gyökerek

Magyarországon a rendszerváltozás előtti ellenzék karolta fel a zöld gondolatot. A vízlépcső ellenzése burkolt rendszerkritika volt, összefonódott a jogállamiság igényével. A mitikus időkbe vesző Duna-kör tagjai és koponyái végül szétszóródtak, és másutt foldozgatták tovább a frissen megalakult magyar jogállam eresztékeit. Sólyom László, jelenlegi köztársasági elnök, a '80-as évek elején jogi tanácsokat adott a nemhivatalos zöld és más ellenzéki csoportoknak, alapító tagja a Duna-körnek, majd '87-ben az MDF-nek. A párt delegáltjaként vett részt az ellenzéki- később a nemzeti kerekasztal megbeszélésein. Később csatlakozott a Védegylet névre hallgató zöld civil szervezethez, és segített a jövő nemzedékeinek ombudsmanjáról beterjesztendő törvényjavaslat megalkotásában. Államfőként fellépett a Zengőre tervezett NATO-lokátor ellen, kezdeményezője a „zöld elnökök hálózatának”. Ma Európában Magyarországon kívül csak az EU-n kívüli Nyugat-Balkánon található olyan ország, amely nem rendelkezik egy épkézláb zöld párttal, ami legalább egyszer bejutott volna a törvényhozásba.

Balta a gyökereken

Az első választásokon induló Magyarországi Zöld párt csúfos szereplése után a szélsőjobboldalra sodródott, sokkolva ezzel a hagyományos zöld értékek képviselőit. Kialakult a jelenlegi felállás, valamennyi nagy párt felkarolja programjában – vagy legalább a választási programjában – a környezetvédelem ügyét, de komplex zöld párt nincsen. Az az egy-egy ember, aki személyes meggyőződésből koncentrál a környezetvédelem ügyére, nem csinál nyarat. Kiemelni a Fideszből Illés Zoltánt, az MDF-ből Katona Kálmánt és Olajos Pétert lehet. A kormánypártok belső ellenzékének emblematikus alakjai, Szili Katalin és Fodor Gábor hangsúlyozzák néha nyilatkozataikban a zöld nyitás fontosságát.

Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Belföld témában
Ön megbuktatná a Fidesz-kormányt?
Igen
Nem
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását