Alternatív elnök kerestetik

Januárban Hillary Clinton a honlapján közzéteszi, hogy indul az elnökjelöltségért a Demokrata Pártban. Legfőbb riválisa Barack Obama színesbőrű illinois-i szenátor. Bármelyikük nyerne, először lenne női, vagy afroamerikai elnöke a szuperhatalomnak. A republikánusok Rudy Giulianit, volt New-Yorki polgármestert, John McCain arizonai szenátort és a mormon Mitt Romney-t, volt Massachusets-i kormányzót indíthatják ellene. Guilianit és McCaint igazi neokon héjának tartják. Hetvenkilenc éve először fordul elő, hogy sem hivatalban lévő elnök, sem alelnök nem indul a posztért. Jello Biafra, a Dead Kennedys egykori frontembere az esélytelen Zöld Párt szineiben indul. Legfőbb programpontja: „Basszák meg mind!”

Ha már Kerry nem jött össze...

Májusban megynyerte a francia elnökválasztást a Jobboldali Nicolas Sarkozy. Sikereiben komoly szerepe volt annak, hogy az évek óta szétesett baloldal most sem tudott kellő összehangoltsággal felállni Segolene Royal mögött, és az, hogy a besült, önmagában megunt és rühellt jobboldalon épp elődje, Jacques Chirac kiekézésével, azaz új seprűként sikerült eladnia magát. Keménykezű embernek ismerszik, sose felejtik el megemlíteni a határozott bevándorláspolitikai elképzeléseit. Aktivizálta az Unión belüli francia külpolitikát és mind elődjével, mind a francia baloldallal szemben benyalt az Egyesült Államoknak. A válófélben lévő, és rögtön becsajozó hiperkatív elnökről szuperlativuszokban szokás beszélni. A karót nyelt Sarkozybol hiányzik elődjei charme-ja, de egy feltört káeurópaitól ne is várjunk el mást.

Narancsos koalíció II.

Ukrajnában a nyugat-barát ellenzék pártsoraiból egyre többen ültek át a kormánypárti, oroszbarát padsorokba. Viktor Juscsenko államfő májusra előre hozott választásokat írt ki. Ezt a lépését Viktor Janukovics és a Régiók Pártja többször is megtámadta. Állandó huzavona mellett végül szeptemberben tartották a szavazást, amin az RP épp hogy megelőzte a Julia Timosenko körüli csoportosulást, ám kormányt alakítani nem tudott. Timosenko és Juscsenko végül kibékültek, a helyzetre való tekintettel felmelegítették a 2004-es narancsos koalíciót. Timosenko többszöri leszavazás után tudott kormányt alakítani.

A narancsgrúz

Grúziában hasonló helyzet alakult ki, mint Ukrajnában. Pár évvel ezelőtt mindkét országban kvázi-forradalom útján vették át a hatalmat a nyugat-barát erők a választásokat elcsaló moszkovitáktól. A remény mindkét országban hamar elszállt. Ukrajnában kaotikus helyzet alakult ki, a győztes felek összevesztek és ismét az oroszbarát erők kezébe tették a hatalmat. Grúziában Mihail Szaakasvili diktatúrát kezdett kiépíteni, az ellenzéke szerint leszámolt Zurab Zsvanyijával, akinek a karrirejét köszönheti. Azután, hogy az elnök bejelentette: elhalasztja a választásokat, tüntetések, és azok szétzavarása után zavargások törtek ki Tbiliszi utcáin. A több hétig tartó szükségállapotnak végül az vetett véget, hogy Szaakasvili bejelentette, nem hogy elhalasztja, de előre hozza a választásokat. Picit később le is mondott. Január 5-én ismét figyelhetünk a kaukázusi országra.

Kormány nélküli állam

Belgiumban egész novemberig nem tudtak koalícióra lépni a flamand és frankofón pártok, pedig az ország alkotmánya kötelezi őket erre. Ezzel megdöntötték saját korábbi rekordjukat, akkor 148 napig nem tudtak megállapodni egymással. A helyzet koránt sem vészes. Néhányan ugyan ijesztgetnek az ország ketté szakadásával, de ez eddig nem történt meg és még a kormányalakításnál is távolabbi opciónak tűnik. Az ország közben működik, bizonyságául annak, hogy igazából minden politikust haza kéne zavarni letolt gatyával. Kerékkötők mindahányan.

Varsói átszállás

Októberben a nemzeti-liberális Polgári Platform nyerte az előrehozott lengyelországi választásokat. A választásokat azután írták ki, hogy a Kaczynski ikrek vezette jobboldali konzervatívok, a Jog és Igazságosság Pártja összeveszett a vele koalícióban álló két kis populista párttal, ezért kisebbségbe szorult. A győztes Donald Tusk kormánya helyreállította a „Kacsák” bel és külpolitikai botrányai által megtépázott Lengyelország iránti bizalmat.

Átkozott család

Októberben, nyolc évi számüzetés után visszatért pakisztánba Benazir Bhutto. A kivégzett Zulfikar Ali Bhutto lányát kapásból egy százharminckilenc áldozatot követelő robbantásos merénylettel fogadták, azt még túlélte. Pervez Musarraf elnök aki vértelen puccsal vette át a hatalmat Navaz Sarif mérsékelt iszlamista vezetőtől, lemondott a hadsereg főparancsnoki tisztéről és január 8-ra előrehozott választásokat írt ki, majd december közepén feloldotta az ellenlábasa szervezte tüntetések miatt bevezetett szükségállapotot. Benazir Bhuttót december 27-én öngyilkos merénylő ölte meg Rawalpindiben.

Választás orosz módra

Kétharmados többséget szerzett a Putyin-párt (Egységes Oroszország) az orosz parlamenti választásokon. Az elnök saját hátán vitte be, a rajta kívül utált alakokból álló mamelukokat és pedálgépeket felvonultató pártot a Dumába. A választás finoman szólva nem a nyugati liberális demokrácia bevett játékszabályai szerint zajlott. Mondjuk ki: Putyin lassan cárrá választatja magát a Néva jegén. Akinek ez nem tetszik, az majd mehet utat építeni Kolimára. Eszünkbe jut a régi vicc a Kremlbe érkező táviratról, amiben ez áll: kueldjetek vodkat stop a neep joozanodik stop keresik a caaratyuskaat stop.