A húsvéti ékszertojás 6-9 millió font (8,6-12,9 millió euró) közötti összegért kelhet el; valószínűleg ez lesz a legdrágább orosz eredetű műtárgy, amelyet árverésen értékesítenek - közölte csütörtökön a Christie's.
Karl Fabergé (1846-1920) szentpétervári aranyműves 1902-ben készítette a szóban forgó remekművet a Rothschild bankárdinasztia számára. A tojás egy gyémántokkal berakott miniatűr kakast rejt magában, amely az idő múlását jelezve minden órában szárnyait lengetve előbújik, fejével bólogat, csőrét énekre tátja.
E rózsaszínű zománccal és aranyozással ékesített tojáson kívül csak két másik olyan Fabergé-tojás létezéséről tudnak, amelybe a mester ingaórát és ilyen bonyolult mechanikai szerkezetet épített.
Matthew Paton, a Christie's szóvivője elmondta, hogy ritkasága, eredete és kidolgozása miatt hatalmas érdeklődés nyilvánult meg a Rothschildok Fabergé-tojása iránt, nem csupán orosz, hanem amerikai és európai gyűjtők részéről is.
A művészettörténet úgy tudta, hogy a Carl Fabergé által készített minden egyes tojás ismert, s hogy az összesen 68-ból 60 van még meg.
Carl Fabergé (1847-1920) 1872-ben vette át apja szentpétervári ékszerboltját. Emellett az Ermitázsban dolgozott bátyjával, ahol az ötvösművészet remekeit restaurálta és katalogizálta. A nagy áttörést azt hozta meg, hogy 1882-ben III. Sándor cár vett tőlük néhány darabot.
A siker csúcsán a Fabergé ékszerészműhelynek lerakatai voltak Moszkvában, Odesszában, Kijevben és Londonban, s ezekben 700 alkalmazott dolgozott. A 1882 és 1917 között mintegy 150 ezer darabot adott el. Fabergé az orosz és a svéd uralkodó udvari szállítója lett, s az ő egyik remeke képviselte Oroszországot az 1900-as párizsi világkiállításon. 1917 után előbb Finnországba, majd Svájcba menekült a család.
III. Sándor cár 1885-ben rendelte az első tojást felesége, Maria Fjodorovna számára, mivel az ortodox egyház legnagyobb ünnepe a húsvét, s ilyenkor szokás feldíszített tojásokat - és három csókot - ajándékozni. Az első Fabergé-tojást fehér zománc borította, belül aranyból készült a sárgája, abban pedig egy négy színárnyalatú aranyból készült, rubinokkal díszített tyúkocska volt. A tyúkocska mellett volt egy miniatűr arany korona, rajta két pici rubin tojással, de ezek elvesztek. A megajándékozottat annyira elbűvölte a remek darab, hogy attól kezdve a cár minden évben rendelt egyet. Halála (1895) után fia és utóda, II. Miklós folytatta a hagyományt, és 1917-ig, bukásáig minden évben - kivéve az orosz-japán háború idejét (1904/1905) - két Fabergé-tojást készíttetett, édesanyjának és feleségének.
A cári család Fabergé-tojásai közül az 1917-es forradalom sodrában csak egy került külföldre. Később Sztálin többet eladott, hogy valutához jusson, némelyiket egészen csekély összegért, s többet az orosz hatalommal kiváló kapcsolatokat ápoló Armand Hammer vett meg. Az ismeretek szerint tavaly 21 Fabergé-tojás volt Oroszországban, részben a Kreml Fegyvertár múzeumában, 15 pedig a dúsgazdag Viktor Vekszelberg gyűjteményében, aki a New York-i Forbes családtól vásárolta meg azokat 2004-ben 100 millió dollárért. (Ez utóbbiak között van az 1885-ben készült első tojás is.)
A tojások "témája" igen változatos - az 1900-ben készült Transz-szibériai vasút tojást például szürke szalag veszi körül, rajta a vasút térképével, de belül a meglepetés egy aranyból készült élethű kis szerelvény. Közös azonban a zseniális ötvös minden húsvéti tojásában, hogy mind aranyból és/vagy ezüstből készült, zománc és drágakő díszítéssel, a legtöbb kinyitható, s belül meglepetést rejt. A mai ízlésnek talán kicsit túl díszesek, de tagadhatatlanul lenyűgöző a kivitel tökéletessége.
Fabergé azonban készített kicsi, közel 2 centiméteres, nyakláncon viselhető tojásokat is, amelyek igencsak divatba jöttek, s a jómódú oroszok ilyeneket ajándékoztak az ismerős hölgyeknek húsvétra. Például Leonyid Szobinovnak, a századelő világhírű orosz tenorjának utódai közül a család felnőtt hölgyei ma is felveszik húsvétkor azt a nyakláncot, amelyen vagy 20-30 kicsi Fabergé-tojás függ: ezek mindegyikét az irodalom, a színházművészet, vagy a képzőművészet ma már klasszikusnak számító alakjaitól kapta a család a múlt század elejétől kezdve.
A Fabergé-hagyományokat a forzheimi ékszermanufaktúra folytatja, amelyet Victor Mayer, a Fabergé-műhely művezetője alapított. Itt készült az első Fabergé-tojás, amely 1917 után bevonulhatott a Kremlbe: a Gorbacsov-Béketojás, amelyet a Szovjetunió utolsó államfőjének 1991-ben a Nobel-békedíj elnyerése alkalmából adtak át.
