2024. április 25. - Márk

Enyhíteni kell az életfogytiglant

Indokolt lenne a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés rendszerének megváltoztatása, de ezzel párhuzamosan szükséges a feltételes szabadlábra bocsátás feltételeinek szigorítása - mondta Tóth Mihály, több évtizedes ügyészi gyakorlattal rendelkező bü
2007. szeptember 7. péntek 17:21 - Hírextra

Mint a professzor elmondta, a halálbüntetés megszüntetése után több érv is szólt a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés, mint egy nagyon szigorú büntetési nem mellett. Ilyen érv volt, hogy vannak olyan - rendszerint erőszakos, életelleni cselekményeket már elkövetett, visszaeső - bűnözők, akik ismét minősített emberüléseket követnek el, őket pedig nem lenne szabad a társadalomba visszaengedni. Az is nyomós érv volt, hogy a halálbüntetés megszüntetése után kellett egy olyan büntetési nem, ami komolyabb visszatartó erőt jelent.

Az eltelt évek során nyilvánvalóvá vált, hogy ugyanazok az érvek, amelyek a halálbüntetéssel szemben felhozhatók - hogy sérti az emberi méltóságot, emberi jogi szempontból aggályos -, megállnak egy olyan büntetéssel szemben is, ami nem ad tényleges esélyt a szabadulás reményére - mondta.

A büntetőjogász emlékeztetett rá: Európában Magyarországon kívül nincs tényleges - tehát a feltételes szabadlábra bocsátás reménye nélküli - életfogytig tartó szabadságvesztés. A liberális büntetési rendszerű Svédországban és Hollandiában ugyan kiszabnak ilyen büntetést, de azt - királyi kegyelemmel - azonnal meg is változtatják határozott idejű szabadságvesztésre.

Szavai szerint nincs szükség olyan büntetésre, ahol a bíró azt mondja ki, hogy az elítélt soha nem bocsátható feltételes szabadságra. Mint mondta, lehet ezt úgy is szabályozni, hogy a feltételes szabadon bocsátásra legkorábban 20 vagy 25 év múlva sor kerülhet. De - mint mondta - a Btk.-módosítás kapcsán napirendre került elképzelés megosztja a büntetőjogász-társadalmat.

Ha megváltozik a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés rendszere, akkor nagyon határozottan meg kell változtatni a feltételes szabadlábra kerülés gyakorlatát is. Ma ugyanis, ha azt mondja a bíróság, hogy valaki 20 év múlva szabadulhat, az 99 százalékban el is hagyja a börtönt, és ez nem helyes - tette hozzá. Kijelentette: nagyon komoly, esetleg többlépcsős szűrő után - pszichológusok, kriminológusok, szociológusok és büntetőjogászok megalapozott véleménye alapján - lehetne szabadlábra helyezni az elítélteket.

Megjegyezte, hogy véleménye szerint ugyanakkor aggodalomra ad okot, hogy ha a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztést eltörlik, akkor az vajon mennyire fogja bátorítani az elkövetőket.
A büntetőjogász elmondta: a valamikori szabadulás reménye együttműködőbb magatartást vált ki az elítéltekből. Aki úgy van bent, hogy nem jöhet ki soha, azzal több baj van a büntetés-végrehajtási intézetben, mert ő ennél rosszabb helyzetbe már nem kerülhet. Ha viszont reménye van a szabadulásra, akkor nyilván nem fog fenyítést fenyítésre halmozni.

Megjegyezte: a tapasztalatok szerint azoknál, akik ilyen cselekményekből szabadlábra kerülnek, nem kell attól tartani, hogy visszaesőként nagyon nagy számban ismét súlyos bűncselekményeket követnének el. Ugyanakkor - mint mondta - az is tény, hogy a felmérések szerint aki hét évnél többet töltött börtönben, az már olyan jóvátehetetlen személyiségdeformációban szenved, hogy a szabadulása után sem tudja normálisan élni a hátralévő életét.

Emlékeztetett rá: jelenleg 13-an töltik tényleges életfogytig tartó szabadságvesztésüket, ami azt jelenti, hogy a bíróságok mértéktartóan bántak ezzel a büntetéssel.

A távirati iroda kérdésére kifejtette: ahol eltörlik a halálbüntetést, ott - a tapasztalatok szerint - nem lesz számottevően nagyobb azoknak a bűncselekményeknek a száma, amiket korábban halálbüntetéssel fenyegettek. Ahol pedig bevezetik ezt a büntetést, ott nem lesz számottevően kevesebb ezeknek a száma.

Magyarországon 1989-90-ben megszűnt a halálbüntetés, és a következő években átmenetileg nőtt a súlyos emberölési ügyeknek a száma, de később visszaállt az évi 260-300-as mértékre - tette hozzá.
Kondorosi Ferenc, az igazságügyi tárca államtitkára egy csütörtöki konferencián, majd azt követően újságírók előtt beszélt arról, hogy a tárca megszüntetné a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztést, helyette élethosszig tartó büntetést vezetne be, amely nem zárná ki az elítélt számára a szabadulás lehetőségét.

A minisztériumi elképzelés szerint a bíróság nem zárhatná ki az elítéltet a feltételes szabadlábra bocsátás lehetőségéből, vagyis nem ítélhetné a köznyelv szerinti tényleges életfogytig tartó szabadságvesztésre. A kiszabott büntetést 20 év elteltével szigorú feltételek alapján felül kellene vizsgálni, mindez azonban nem jelentené azt, hogy az érintett személy 20 év elteltével szabadlábra is kerülne.

Forrás: MTI
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Bűnügy témában
Ön mivel büntetné a halált okozó ittas vezetést?
Azzal amit okoz: halállal
Életfogytiglan
Tíz lév letöltendő
Néhány év elég
Jogosítvány örökös elvétele
Nem büntetném
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását