2022. szeptember 26. - Jusztina

A halál után most a tényleges életfogytig is megszűnik?

Módosítaná az igazságügyi tárca a büntető törvénykönyvet, a szabályozásból a tervek szerint kikerülne a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés, de az jogalkotói mérlegelés kérdése, hogy visszamenőlegesen is alkalmaznák-e a jogszabály-módosítást.
2007. szeptember 7. péntek 07:22 - Hírextra
A Fidesz tiltakozott a kormány "felelőtlen és ostoba ötlete ellen", amely szerintük gyerekgyilkosok és a sorozatgyilkosok büntetésén enyhítene. Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (IRM)viszonválaszában azt közölte, hogy a tárca nem tervezi a büntetőpolitika enyhítését.
A tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés helyett "azt tervezzük, hogy élethossziglani büntetést alkalmaznánk, amelynek a kötelező felülvizsgálatára 20 év után sor kerülne" - mondta Kondorosi Ferenc.

A jelenleg hatályos jogszabály alapján a bíróság dönthet arról, hogy valakit jogerősen kizár a feltételes szabadlábra bocsáthatóság lehetőségéből, vagyis a köznyelv megfogalmazása szerint tényleges életfogytig tartó szabadságvesztésre ítéli. Ebben az esetben az elítélt haláláig rács mögött marad.

A tárca 2010-től hatályba lépő tervezett módosítása ezt változtatná meg úgy, hogy az érintetteket nem zárná ki a szabadlábra kerülés lehetőségéből.

Kondorosi Ferenc szerint a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés "valójában az Európai Unió számos államában embertelen büntetés". Hozzátette: a büntető politikának egyszerre kell szigorúnak és humánusnak lennie. Az államtitkár szerint szakmai viták folynak az elképzelésekről, amelyeket szélesebb körben jövőre vitatnának meg. "Magam is tisztában vagyok a társadalom életérzésével és a társadalom igazságérzetével és nyilván olyan büntetőpolitikát kell alkalmaznunk, amely a társadalom erkölcsi értékrendjével találkozik" - mondta.

A büntetés-végrehajtás adatai alapján jelenleg 11 elítélt tölti büntetését, akiket a bíróság a jogerős ítélet meghozatalakor kizárt a feltételes szabadlábra bocsátás lehetőségéből. Mellettük egy fogvatartottat őriznek, akit nem jogerősen ítéltek tényleges életfogytig tartó szabadságvesztésre.

Többek között a négy nő megölése miatt elítélt "balástyai rém" néven elhíresült Szabó Zoltán és a szécsényi gyermekgyilkosság miatt elítélt Pongrácz Tamács is tényleges életfogytig tartó szabadságvesztését tölti. Ugyancsak tényleges életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélték Kaiser Edét a móri bankrablás miatt, az ő ügyében jelenleg perújítási nyomozás van folyamatban.

Répássy Róbert, a Fidesz jogi kabinetvezetője az MTI-nek küldött közleményében azt írta: a Fidesz a leghatározottabban tiltakozik a kormány "felelőtlen és ostoba" ötlete ellen, ami szerintük azt bizonyítja, hogy a magyar emberek élete, biztonsága a legkevésbé sem érdekli Gyurcsány Ferencet.
A Fidesz frakcióigazgatója szerint gyerekgyilkosok és sorozatgyilkosok büntetését enyhítené a kormány, vagyis olyan bűnelkövetőket akar rászabadítani a társadalomra, akinek kezéhez számtalan ember vére tapad.

A kormány emberi jogokra hivatkozik, de közben megfeledkezik a megölt ártatlanok és a tisztességes állampolgárok emberi jogairól, akik féltik családjukat és a gyermekeiket - írta Répássy Róbert, aki szerint a kormány tervezet intézkedése miatt kiszabadulhatna például a balástyai rém, vagy az a férfi, aki kalapáccsal verte agyon feleségét és gyermekeit.

Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium a Fidesz közleményére reagálva azt írta, hogy a napvilágot látott sajtóhírekkel ellentétben az IRM nem tervezi annak a szabálynak a megszüntetését, miszerint a legsúlyosabb bűncselekményt elkövetők szabadságvesztése életük végéig tartson.

A hatályos szabályozás szerint a jogerős ítéletet hozó bíróság az ítéletében rendelkezhet arról, hogy az elítélt az életfogytig tartó szabadságvesztésből nem bocsátható feltételes szabadságra, azaz élete végéig fogvatartásban marad. Ez a szabályozás emberi jogi és alkotmányossági szempontból aggályos, mert egyetlen alkalommal sem kerül sor e súlyos döntés felülvizsgálatára.

A közlemény szerint az IRM olyan változtatást tervez, hogy e döntést ne az ítélet meghozatalakor mondja ki a bíróság, hanem legalább húsz évi szabadságvesztés letöltését követően, az elítélt által tanúsított magatartásától függően kerüljön az megvizsgálásra, hogy az elítélt szabadon bocsátható-e.

A közleményben hangsúlyozzák: az életfogytig tartó szabadságvesztésből történő feltételes szabadságra bocsátás nem lenne kötelező, az a bíróság gondos, minden körülményt alaposan mérlegelő döntésétől függne, és a bíróság dönthetne úgy, hogy az elítélt még nem bocsátható feltételes szabadságra. Természetesen arra is sor kerülhet, hogy az elítélt élete végéig nem kerül szabadlábra.
Forrás: MTI
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Belföld témában
Ön megbuktatná a Fidesz-kormányt?
Igen
Nem
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását