Az Akadémiától kezdve az egyetemekig szinte a teljes honi tudományos elit összefogott a vörösiszap ellen. Kutatás kutatást ér, adatok sokasága lát óráról órára napvilágot. A legfontosabb vizsgálati eredmények közérthetően.
2010. október 14. csütörtök 06:39 - Gedei Szilárd
Hogyan vizsgálják a talajt?
Az Akadémia munkatársai először géppel fúrtak le egy méter mélyre, majd a fúráskor keletkező „lyukat” tovább mélyítették. Öt illetve tíz centiméterenként valamennyi rétegből mintákat vettek: 0-5 centiméterig, 5-10 centiméterig, 10-20 centiméterig, 20-30 centiméterig, 30-40 centiméterig, 40-50 centiméterig, végül pedig 50-100 centiméterig. Emellett a szakemberek a gépi fúrások környezetében botfúróval átlagmintákat is nyertek 20-20 részmintából, majd vízmintát vettek a felszín alól Kolontáron és Devecserben. Devecserben egy, a vörösiszap által el nem öntött kertből is vettek mintát egy szennyezett telek közvetlen környezetében, az utca szemközti oldalán fekvő ingatlan területéről. A mintavételezés, a minták tárolása, szállítása természetesen szigorú szabványok és előírások figyelembe vételével történt.
Az iszapkatasztrófa területén végzett vizsgálatok elemzésében Kótai László, a Magyar Tudományos Akadémia Kémiai Kutatóközpont Anyag- és Környezetkémiai Intézetének munkatársa volt segítségünkre.
A legnagyobb meglepetés
"Folyamatosan vizsgáljuk az iszappal borított terület talajrétegeinek nehézfémtartalmát, PH-értékét. Hogyan alakul, leszivárog, nem szivárog le. Az első ilyen eredméynek után megállapítható: sehol
nincs tíz centiméternél mélyebb talajszennyezés."
A legjobb hír
"A másik fontos eredmény szerint megállapítható: a fémekre, illetve egyéb veszélyes anyagokra vonatkozó adatok (kadmium, króm, higany, nikkel, ólom és cink) messzemenően
kisebb értéket mutatnak, mint amire gondoltunk."
A legveszélyesebb anyag
"Az arzén esetében a tizenhat mintavétel közül csak néhány helyen volt magasabb, és a többi alacsonyabb, ezért további vizsgálatok szükségesek."
A legnagyobb kérdés
"Nem csak az számít, mennyi az iszap, illetve az iszappal szennyezett talaj nehézfémtartalma, hanem, mekkora nehézfémterhelés éri a talajt. Ezen a vonalon is viszonylag jók az első eredmények - jobb a helyzet, mint gondoltuk."
A legfontosabb eredmény
"Egyértelműen pozitív dolog, hogy a talaj felső rétege kiszűrte az iszapot. Tehát mély talajcserékre nem kell számítani."
A legrégebbi ismerős
"Negyven éve vizsgálják - különböző egyéb célokból - ezt az anyagot. Szó nincs arról, hogy nem tudtuk, mi van benne, nem tudjuk, milyen. A fő kérdés az volt,
a vörösiszap a talajt milyen szinten szennyezi be."
A legnagyobb tévhit
Hogyan vizsgálják a levegőt?
A vörösiszap mozgatásakor vöröses színű, füstszerű anyag szabadult fel, ami nagy mennyiségű és szabad szemmel is látható finom por jelenlétét mutatja. Ez az anyag durva szemcsékből áll. Ezek a légzőrendszerben ülepedhetnek le, ahol erősen lúgos hatású váladék jelenhet meg. Devecser érintett területén a porszennyezés egyébként jelenleg nem kritikus. A devecseri Kastélyparkban mobil levegőszennyezés-mérő állomás működik, a szállópor mennyiségének növekedésekor a Katasztrófavédelem azonnal értesítést kap és megteszi a szükséges intézkedéseket.
"Az egy PH-csökkenés azt jelenti: a lúgtartalom sokkal kevésbé veszélyes anyaggá alakul át. Tízszeres az esés. Lényegében ez egy logaritmikus skála. Amikor tehát 13-ról 12-re csökken az érték, akkor az anyag erőssége nagyjából 90 százalékra esik. Ha 13-ról 11-re csökken a vörösiszap PH-értéke, akkor pedig 99 százalékkal csökken, és válik sokkal kevésbé veszélyes anyaggá. Ez nagyon fontos, mert sokan ezt figyelmen kívül hagyják."
A legegyszerűbb példa
"A kiömléskor 13-as PH-jú anyag a legtöbb helyen már csak 12-es PH-jú. Tehát az anyag lényegében átalakult mosószódává. Ez pedig olyan erősségű anyag, amit a mosóporok többsége is tartalmaz."
A legfontosabb jövőbeli probléma
"A legnagyobb gond egyértelműen az egyre csak száradó iszap porzása. Kedvező, hogy telik az idő, hiszen az anyag lúgossága egyre csak csökken a levegő szénsavsága miatt, az iszapból származó por azonban az idő múlásával egyre nagyobb gondot jelent. Egyre erősebb a porképződés. Ma már mindenkinek maszkot kell használnia a helyszínen, hiszen száll a por."
A legnagyobb feladat
"Az iszapot fel kell takarítani, de ez hosszú időt vesz igénybe. Ahol iszap van, ott a gipsz megköti. A feltakarítás után sőt már most is vizsgáljuk, milyen a változott anyag. Be kell ásni, hogy ne kerüljön a levegőbe."
A lehető legjobb eshetőség
"Egy kis enyhe eső lenne a legjobb. Sok nyilván nem jó, mert akkor
telik a tározó. Egy kisebb zápor jó lenne, mert az a porzást csökkentené."
A legjobb tanács
"Hogyan lehet védekezni a vörösiszap kiszáradásával a levegőbe kerülő porral szemben? Minden olyan védekezés jó, ami bármelyik mezei por ellen is beválik."
