Spanyolországban találták meg az első Európán kívül ismert Diplodocust

A paleontológusok a spanyolországi Teruel tartomány El Castellar közelében található La Tejería lelőhelyen bukkantak a maradványokra. A Fundación Conjunto Paleontológico de Teruel-Dinópolis kutatói a Journal of Vertebrate Paleontology című szaklapban ismertették eredményeiket. A lelet Európa egyik legteljesebb diplodocida csontváza is egyben.

A kutatók 14 kivételes állapotban fennmaradt farokcsigolyát és több úgynevezett chevroncsontot, vagyis a farokcsigolyák alsó részén található csontokat tártak fel.

Egy dinoszaurusz, amely átkelt az ősi óceánon

A felfedezés előtt minden biztosan azonosított Diplodocus-fosszíliát az Egyesült Államok nyugati részén található Morrison-formációból ismertek. A spanyol maradványok anatómiai vizsgálata azonban több olyan jellegzetességet mutatott, amelyek a Diplodocus nemzetségre jellemzőek.

„Örömmel tölt el bennünket ez a felfedezés” – mondta Sergio Sánchez Fenollosa, a Fundación Dinópolis doktorandusza és a tanulmány vezető szerzője. Mint fogalmazott, a csontok vizsgálata során fokozatosan vált világossá, hogy egy Diplodocusszal van dolguk: az anatómiai összehasonlítások és a különböző evolúciós elemzések egyaránt ugyanabba az irányba mutattak.

A mintegy 150 millió éve élt állat jelenléte Spanyolországban arra utal, hogy a késő jura időszakban kapcsolat lehetett Észak-Amerika és Európa állatvilága között. A kutatók szerint az állatok olyan időszakokban juthattak át a proto-Atlanti-óceánon, amikor a tengerszint visszahúzódása átmeneti szárazföldi kapcsolatokat hozhatott létre.

A lelet így nem csupán a Diplodocus ismert elterjedési területét bővíti, hanem a kontinensek közötti állatvándorlás egyik fontos bizonyítékát is szolgáltatja.

25 méteres óriás élt a mai Spanyolországban

A spanyol Diplodocus körülbelül 25 méter hosszú lehetett, vagyis méretében összemérhető volt észak-amerikai rokonaival. Alberto Cobos, a Fundación Dinópolis igazgatója szerint ezzel egy újabb óriás sauropoda került elő a spanyol jura időszakból.

A lelet több különleges anatómiai tulajdonsága is segített a faj azonosításában. A csigolyákban nagy légüregek voltak, a farokcsontok alsó részén mély hosszanti barázdák húzódtak, a jellegzetes, villás alakú chevroncsontokon pedig sajátos bemélyedések figyelhetők meg. Az elemzések alapján a példány a Diplodocus nemzetséghez tartozik, és közeli rokonságot mutat a Diplodocus hallorum fajjal.

A maradványok ma a terueli Dinópolis Museo Aragonés de Paleontología dinoszaurusztermében láthatók, ahol további kutatásokhoz és a nagyközönség oktatásához is felhasználják őket.

A Diplodocus az egyik legismertebb dinoszaurusz a világon. Hosszú nyaka, ostorszerű farka és akár 25 méteres testhossza miatt a paleontológia egyik emblematikus állata lett. Az új spanyolországi felfedezés pedig azt mutatja, hogy az egykor Észak-Amerikához kötött óriás elterjedési története jóval összetettebb lehetett.

Teruel térsége ráadásul rendkívül gazdag dinoszaurusz-lelőhely: sauropodák, theropodák, stegosaurusok és ornithopodák maradványai is előkerültek innen. A fosszíliák együtt egy változatos késő jura kori ökoszisztéma képét rajzolják ki az Ibériai-félsziget egykori tájairól.