Újra fellángolt az iráni háború: amerikai csapások, iráni visszavágás

Amerikai támadás a Hormuzi-szorosnál, iráni válasz Jordániában

Az amerikai hadsereg vasárnap támadást hajtott végre az iráni Larak szigetén, a Hormuzi-szorosban. Washington szerint az akció célja az volt, hogy megakadályozza az iráni Forradalmi Gárdát a tengeri aknák újabb telepítésében, és ezzel biztosítsa a nemzetközi hajózás szabadságát.

Az amerikai Középső Parancsnokság (CENTCOM) közlése szerint az amerikai erők „korlátozott és precíz” csapást mértek az Iszlám Forradalmi Gárda aknatelepítő egységeire, amelyek közvetlen veszélyt jelentettek a Hormuzi-szorosra. A CENTCOM néhány nappal korábban jelentette be, hogy befejezte a stratégiai vízi út nemzetközi hajózási útvonalainak aknamentesítését.

Teherán szerint azonban az amerikai támadásnak iráni áldozatai is voltak. Az iráni Forradalmi Gárda hétfőn azt közölte, hogy válaszul ballisztikus rakétákkal két amerikai katonai légibázist támadott meg Jordániában, és a csapások „súlyos károkat” okoztak.

A jordániai hadsereg később azt közölte, hogy nyolc rakétát elfogott. Arról nem adott tájékoztatást, hogy pontosan honnan indították a rakétákat. Az újabb támadások tovább növelik annak veszélyét, hogy a hónapok óta tartó konfliktus ismét szélesebb regionális háborúvá alakul.

Hat hónapja tart a háború, a gazdasági nyomás került előtérbe

A mostani amerikai támadás azért is jelentős, mert Washington csaknem egy hónap után hajtott végre ismét közvetlen csapást Irán ellen. Az Egyesült Államok Donald Trump elnök vezetésével az elmúlt hetekben egyre inkább a katonai műveletek helyett az úgynevezett „gazdasági hadviselésre” helyezte a hangsúlyt.

A február 28-án kezdődött háború immár hat hónapja tart. A harcok legintenzívebb szakaszát áprilisban tűzszünet zárta le, júniusban pedig egy, a végleges békemegállapodás felé mutató egyetértési memorandum is megszületett. A végleges megállapodás azonban nem jött létre, a nyári hónapokban pedig a diplomáciai folyamat gyakorlatilag megrekedt.

Irán közben lezárta a Hormuzi-szorost, amelyen a háború előtt a világ olajforgalmának mintegy ötöde haladt keresztül. Teherán az elmúlt hónapokban szinte mindennapos rakéta- és dróntámadásokat indított amerikai létesítmények és Washington regionális szövetségesei ellen. Katarban, az Egyesült Arab Emírségekben, Szaúd-Arábiában, Bahreinben, Kuvaitban és Ománban is történtek támadások.

Washington azóta tengeri ellenblokáddal próbálja fokozni a nyomást Iránon. Az intézkedések az iráni üzemanyag-ellátást is egyre jobban szorítják, miközben az országban a hazai termelés visszaesése miatt már eleve ellátási problémák alakultak ki.

A Hormuzi-szoros lezárása ugyanakkor nemcsak Iránt sújtja. A globális ellátási láncokban kialakult zavarok, a növekvő energiaárak és a műtrágyahiány világszerte éreztetik hatásukat. Az újabb amerikai csapások hírére a Brent olaj ára ismét 90 dollár fölé emelkedett hordónként, először egy hónap után. A háború legintenzívebb időszakában az olaj ára több évtizedes rekordot döntve 120 dollár fölé is került.

A mostani kölcsönös támadások így ismét azt mutatják, hogy a hónapok óta tartó konfliktusnak továbbra sincs stabil politikai rendezése. Miközben Katar és Pakisztán közvetítésével hónapok óta zajlanak diplomáciai próbálkozások, a Hormuzi-szoros körüli katonai összecsapások bármikor újra teljes körű háborúvá szélesíthetik a konfliktust.