Új korszak kezdődik az űrkutatásban: fellőtték a legdurvább távcsövet

Naprendszeren kívüli bolygót is felfedezhet. A vasárnapi floridai start sikeres volt: mintegy fél órával a fellövés után a Roman levált a SpaceX hordozórakétájáról, és megkezdte útját kijelölt megfigyelési pontja felé, mintegy 1,5 millió kilométerre a Földtől.

A Nancy Grace Roman űrtávcső a floridai Kennedy Űrközpontból indult útnak. Az első száz napban nagyjából egymillió mérföldet tesz meg, hogy elérje azt a különleges térséget, ahonnan megkezdheti tudományos küldetését.

A NASA szerint az új teleszkóp alapjaiban változtathatja meg azt, ahogyan a világegyetemre tekintünk. Látómezeje legalább 100-szor nagyobb lesz a Hubble űrtávcsőénél, vagyis rövid idő alatt hatalmas területekről képes részletes felvételeket készíteni.

A küldetés egyik legfontosabb célja az exobolygók, vagyis a Naprendszeren kívül keringő bolygók felkutatása. A NASA szerint a Roman akár több tízezer, szélsőséges esetben 100 ezer új exobolygót is azonosíthat.

A világegyetem 95 százaléka továbbra is rejtély

A kutatók számára azonban nem csupán a bolygók felfedezése fontos. A Roman egyik legnagyobb feladata a sötét anyag és a sötét energia vizsgálata lesz. A két titokzatos összetevőről egyelőre nagyon keveset tudunk, miközben a jelenlegi elméletek szerint együtt a világegyetem mintegy 95 százalékát alkotják.

A sötét anyag nem bocsát ki és nem ver vissza fényt, jelenlétére elsősorban gravitációs hatásaiból következtetnek. Olyan, mintha láthatatlan „ragasztóként” tartaná össze a galaxisokat és nagyobb kozmikus struktúrákat. A sötét energia ezzel szemben a világegyetem gyorsuló tágulásának egyik feltételezett mozgatórugója.

A teleszkóp több milliárd galaxist térképezhet fel, miközben fekete lyukakat és a Naprendszer égitesteit is vizsgálja. Különösen izgalmas lehet az exobolygók légkörének kutatása, hiszen ez segíthet annak megállapításában, hogy egy távoli világ alkalmas lehet-e az életre.

A NASA egyik legfontosabb kérdése továbbra is az: egyedül vagyunk-e a világegyetemben? A Roman segítségével a kutatók minden eddiginél több távoli bolygót vizsgálhatnak majd, és olyan részleteket is feltárhatnak a légkörükről, amelyek korábban elérhetetlenek voltak.

A „Hubble anyjának” állít emléket

Az új teleszkóp Nancy Grace Roman amerikai fizikus és csillagász nevét viseli, aki a NASA első női vezető csillagásza, később pedig első női vezető beosztású munkatársa volt. Fontos szerepet játszott abban is, hogy a Hubble űrtávcső terve támogatást kapjon az amerikai Kongresszustól, ezért gyakran „a Hubble anyjaként” emlegetik.

A Hubble 1990-ben állt pályára, és mintegy 300 mérfölddel a Föld felszíne felett kering. A 2021-ben felbocsátott James Webb űrtávcső már a Földtől körülbelül egymillió mérföldre, a Nap körül kering, és a Roman is hasonló távolságban végzi majd megfigyeléseit. A különbség azonban óriási: míg a Webb rendkívül részletesen vizsgál egyes célpontokat, a Roman hatalmas égterületeket képes egyszerre feltérképezni.

A teleszkóp tervezett alapmissziója öt évig tart, de a NASA célja, hogy megfelelő körülmények között akár tíz éven át is működjön. A kutatók reményei szerint ez idő alatt nemcsak új bolygók ezreit fedezheti fel, hanem a világegyetem egyik legnagyobb kérdésére is közelebb vihet minket a válaszhoz: miből áll valójában a kozmosz, és hogyan fejlődött az idők során?