„Nem lehetek a legjobb anya” – amerikai politikusnők a karrier és az anyaság dilemmájáról

Tavaly nyáron Sara Jacobs képviselő gyakran felszaladt az irodájába, hogy beadja magának a hormoninjekciókat, majd sietett is vissza a kongresszusi ülésre, ahol képviselőtársaival folytatta a munkát. Az injekciók a petesejtfagyasztási kezelés második köréhez tartoztak. Az eljárás lehetőséget adhat a nőknek arra, hogy kitolják a gyermekvállalás időpontját. „Ez egy megerősítő döntés volt, amely nagyobb kontrollt adott a kezembe” – mondta a 37 éves Jacobs, hozzátéve, hogy maga a folyamat komoly kihívást jelentett. „Fáj a tested. Az ember hormonjai teljesen megőrülnek. Kicsit olyan, mintha egyszerre élnéd át a pubertást és a menopauzát.”

Jacobs 2021-ben jelentette be, hogy megkezdi a petesejtjei lefagyasztását. Akkor azt mondta, hogy a Kongresszus folyosóin még kevés képviselő beszélt nyíltan a témáról. A több mint 10 ezer dollárba is kerülő – és amelyet a biztosítások csak ritkán fedeznek – eljárás során az orvosok petesejteket nyernek ki a petefészkekből, majd lefagyasztják őket egy későbbi terhesség céljából. A héten a demokrata párti Alexandria Ocasio-Cortez is bejelentette, hogy megkezdi a petesejtfagyasztást. A folyamat mindennapi részleteit, köztük azt is, hogyan adja be magának a hormoninjekciókat, a közösségi médiában dokumentálta.

A baloldali demokrata képviselő bejelentése újabb beszélgetést indított el arról, milyen nehézségekkel jár az anyaság és egy nagy terheléssel járó karrier összeegyeztetése. Mindez ugyanazon a héten történt, amikor a Fehér Ház sajtótitkára, Karoline Leavitt bejelentette, hogy távozik a Trump-adminisztrációból, hogy több időt tölthessen családjával, köztük csecsemőkorú gyermekével.

„Az igazság az, hogy amióta a lányom születése után visszatértem a Fehér Házba, mélyen belül azt érzem, hogy nem lehetek az a legjobb anya, akit a két kisgyermekem megérdemel, miközben a Fehér Ház sajtótitkári munkája megköveteli azt a folyamatos időt, energiát és figyelmet, amit rá kell fordítanom”

– mondta Leavitt. A BBC-nek több, nagy felelősséggel járó munkát végző nő beszélt arról, milyen nehéz összehangolni a karriert az anyasággal az Egyesült Államokban – az egyetlen iparosodott országban, ahol a fizetett szülői szabadságot nem írják elő országos szinten. Az amerikai Munkaügyi Statisztikai Hivatal adatai szerint az Egyesült Államokban a munkavállalók kevesebb mint egynegyede jogosult a munkáltatóján keresztül fizetett családi szabadságra. Világszerte több mint 120 ország – köztük valamennyi európai ország – biztosít fizetett szülési szabadságot.

Az Egyesült Államokban a nők egyre idősebb korban vállalnak gyermeket, miközben egyre többen döntenek úgy, hogy egyáltalán nem lesz gyermekük. Az amerikai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (CDC) 2025-ös jelentése szerint 2016 és 2023 között 28,7 évről 29,6 évre emelkedett az összes szülő nő átlagéletkora.

A segítség sokszor döntő

Michele Heisler, a Michigani Egyetem belgyógyászprofesszora első gyermekét azután hozta világra, hogy 30 éves korában visszatért az orvosi egyetemre. Fia a képzés harmadik évében született. Heisler, aki a Physicians for Human Rights nevű nonprofit szervezet orvosigazgatójaként dolgozik, azt mondta, karrierjére csak azért tudott elegendő időt fordítani, mert megfelelő erőforrások álltak rendelkezésére – köztük bébiszitterek –, és férje a gyermeknevelésben egyenrangú partnerként vett részt. „Ha nem egyértelmű, hogy mindketten egyenlő szülők, akkor a gyermeknevelés mindig a nőre fog hárulni, és neki valamilyen módon vissza kell lépnie a karrierjében” – mondta Heisler. Szerinte a rugalmas munkarend tette lehetővé, hogy a lehető legteljesebb mértékben folytassa szakmai pályáját. Gyakran késő estig dolgozott, és időnként már hajnali 5-kor felkelt, hogy elvégezze kutatómunkáját, így napközben több időt tölthetett gyermekeivel.

Seema Patel, a UC Law San Francisco jogi karának docense szintén gyakran éjszakába nyúlóan dolgozik, hogy befejezze a munkáját, és ne kelljen lemaradnia a gyermekeivel töltött fontos pillanatokról. „A valóság az, hogy ezek az évek a gyerekek életében olyan gyorsan elillannak, és én nagyon is tudatában vagyok annak, hogy telik az idő” – mondta.

Patel korábban San Francisco Munkaügyi Szabványok Betartatásáért Felelős Hivatalánál dolgozott. A hivatal volt az első helyi kormányzati szerv az Egyesült Államokban, amely olyan törvényt fogadott el, amely kötelezte a munkáltatókat fizetett szülői szabadság biztosítására. Munkajogi ügyvédként azonban Patel pályafutása során számos alacsonyabb keresetű munkavállalóval és szülővel találkozott, akik nem voltak olyan szerencsések, hogy fizetett szabadságot vehessenek ki.

Amikor Patel szövetségi ügyvédként kezdett dolgozni, főnöke azt tanácsolta neki, hogy tegye félre a szabadságnapjait arra az esetre, ha később gyermeket szeretne, és emiatt szabadságra lenne szüksége. Végül megfogadta a tanácsot.

„Teljesen új, fiatal ügyvéd voltam, aki még csak nem is gondolt életemnek erre a szakaszára, de abban a pillanatban szembe kellett néznem a kérdéssel: jobb, ha elkezdem félretenni a szabadságnapjaimat” – mondta. Még némi szülési szabadság és egy támogató partner mellett is nehéz azonban egyensúlyt teremteni. Gyermekei ma 13, 11 és 7 évesek, és ahogy nőttek, a munka és a magánélet összehangolása továbbra is komoly kihívást jelentett. „Nagy teljesítményt igénylő munkám van. Hogyan tudom ezt úgy csinálni, hogy közben a gyerekeim mellett is ott legyek, és kellő figyelmet fordítsak rájuk? Nincs rá válaszom” – mondta.

A gyermekvállalás egyelőre várat magára

Jacobs, aki már két petesejtfagyasztási kezelésen van túl, egyelőre úgy tervezi, hogy elhalasztja a gyermekvállalást, amíg munkája miatt rendszeresen ingáznia kell Kalifornia és Washington között.

„Annak kitalálása, hogyan legyek anya úgy, hogy az idő felében az ország másik felén vagyok, logisztikailag bonyolult” – mondta. Jacobs ugyanakkor elismerően beszélt azokról a képviselőtársairól, akiknek sikerült összeegyeztetniük a gyermeknevelést a kongresszusi munkával. Csak néhány nő adott életet gyermekének a Kongresszusban betöltött hivatali ideje alatt, miközben néhány tucat olyan képviselőnő van, akinek 18 év alatti gyermeke van. Jacobs arra is rámutatott, hogy a szövetségi kormány – sok amerikai munkáltatóhoz hasonlóan – nem biztosít fizetett szülői szabadságot.

„Mind a Kongresszust, mind az általános amerikai munkahelyi kultúrát olyan férfiak tervezték, akiknek gyakran otthon maradó házastársuk volt, aki elvégezte az összes házimunkát és otthoni teendőt”

– mondta. „Sok munkára lesz szükség ahhoz, hogy olyan társadalmat hozzunk létre, amelyben a házimunka és az otthoni feladatok valóban egyenlően oszlanak meg a nők és a férfiak között.” Addig is Jacobs számára megnyugtató, hogy van egy tartalék lehetősége arra az esetre, amikor úgy érzi, hogy karrierje mellett belefér az életébe a gyermekvállalás. „Remélem, hogy egy napon sikerülni fog, de egyelőre még nem éreztem úgy, hogy eljött volna a megfelelő idő.”