Így ragadnak be apénzek a cégek közt

A magyar aktív vállalati szektor összesített nettó árbevétele 2025-ben megközelítette a 184 ezer milliárd forintot, 3,5 százalékkal meghaladva az egy évvel korábbit. A nagyobb forgalom természetes velejárója a követelések emelkedése is: a vállalkozások követelésállománya egyetlen év alatt 4,5 százalékkal, közel 37 ezer milliárd forintra nőtt. Ezzel párhuzamosan a kötelezettségek összege is emelkedett, 3,9 százalékkal.

Önmagában egyik folyamat sem rendkívüli. Ha több pénz mozog a vállalkozások között, nagyobb összeg jelenhet meg követelésként és kötelezettségként is. A valódi kérdés az, hogy kinél van a követelés, és mennyi idő alatt lesz belőle pénz.

Az országos átlag azonban nagyon eltérő vállalati helyzeteket takar

Országosan a követelések átlagos forgási ideje 2025-ben 73 nap volt, lényegében változatlanul az elmúlt évekhez képest. A méretkategóriák mögé nézve azonban egészen más kép rajzolódik ki. Az 1 milliárd forint feletti árbevételű vállalkozásoknál mindössze két hónap a követelések forgási ideje – egyedül ez a csoport teljesít az országos átlag alatt.

Az 500 millió és 1 milliárd forint közötti cégeknél már több mint három hónapos, míg a 10–100 milliós kategóriában fél évet is meghaladó követelésforgási idővel számolhatunk. A 10 millió forint alatti árbevételű cégeknél azonban még az egy év is kevés: átlagosan 460 nap a követelések forgási ideje, ráadásul ez a 2024-es 434 naphoz képest is további romlást jelent.

A legkisebb vállalkozások esetében ráadásul nem csak a követelések lassú forgása figyelmeztető. A kategória összesített saját tőkéje 2025-ben negatív volt, miközben kötelezettségeik értéke csaknem elérte a teljes eszközállományuk értékét. Ebben a vállalati körben tehát egyszerre jelenik meg a rendkívül hosszú követelésforgási idő, a magas eladósodottság és a negatív saját tőke.

A kockázat egyre szélesebb vállalati kört érint

A kedvezőtlen pénzügyi jelek ugyanakkor korántsem csak a legkisebb vállalkozásoknál láthatók. A negatív saját tőkével rendelkező aktív cégek száma a 2022-es közel 25 ezerről 2025-re megközelítette a 29 ezret. Igaz, a probléma erősen koncentrálódik a legkisebbek körében: a negatív saját tőkével rendelkező vállalkozások közel fele, 45,5 százaléka a 10 millió forint alatti árbevételi kategóriába tartozik.

A követelések alakulása azonban ennél jóval szélesebb vállalati kört érint. 2025-ben az összes aktív vállalkozás 26,7 százalékánál – közel 87 ezer cégnél –, vagyis több mint minden negyedik vállalkozás esetében a követelések forgási ideje az országos átlag több mint kétszerese volt.

Az országos 73 napos átlagnál hosszabb követelésforgási idő pedig már a cégek 36,5 százalékát érinti, szemben a 2022-es 32,9 százalékkal. Vagyis nemcsak a szélsőséges esetek száma jelentős: egyre szélesebb az a vállalati kör is, ahol az országos átlagnál lassabban forognak a követelések.

„Az árbevétel növekedése önmagában pozitív folyamat, de üzleti partnerként fontos kérdés, hogy mennyi idő alatt juthatunk a bevételeinkhez. Az országos átlagok mögött nagyon eltérő vállalati helyzetek vannak, miközben egy üzleti kapcsolatban végül nem az átlag fizeti ki a számlát, hanem a konkrét partner”

– mondta Alföldi Csaba, az OPTEN céginformációs szakértője.

A méret tehát sokat elárul a kockázatokról, de önmagában nem elegendő egy üzleti partner megítéléséhez. Minél nagyobb összeg mozog a vállalkozások között, annál fontosabb, hogy a cégek tisztában legyenek partnereik tényleges pénzügyi helyzetével. Az OPTEN céginformációs és kockázatkezelési megoldásai ebben segítenek: a pénzügyi, tulajdonosi és működési információk együttes értékelésével egy üzleti döntés előtt jóval több látható annál, mint hogy mekkora árbevételt ért el a partner.

Mert a növekvő forgalommal nemcsak a lehetőség nő, hanem a kockázat is