Külföld

Buda Péter: Oroszország nem békét akar – visszaállítaná a hidegháborús érdekszférákat

Buda Péter nemzetbiztonsági szakértő szerint Moszkva ukrajnai háborújának valódi célja az európai biztonsági rendszer átalakítása és az amerikai katonai jelenlét visszaszorítása. Egy friss orosz tárgyalási dokumentum és egy RAND-tanulmány arra figyelmeztet: 2030-ig valós kockázattá válhat a NATO és Oroszország közötti közvetlen háború.

Oroszország valójában nem csupán Ukrajna jövőjéről akar megállapodni, hanem egész Európa biztonsági berendezkedését szeretné átalakítani. Buda Péter nemzetbiztonsági szakértő már megszokott alapos elemzése szerint Moszkva a béke feltételeként lényegében a hidegháborús érdekszférák visszaállítását követeli, az amerikai katonai jelenlét visszaszorításával és az orosz befolyás kelet-közép-európai kiterjesztésével.

A New York Times által megszerzett, 2026. november 10-i keltezésű orosz tárgyalási dokumentum is azt mutatja, hogy a Kreml nem mondott le eredeti stratégiai céljairól. A követelések között szerepel a NATO további bővítésének megtiltása, a kelet-európai tagállamokban állomásozó NATO-erők visszavonása, valamint a nyugati katonai tevékenység megszüntetése Ukrajnában és több más térségben.

Moszkva visszaállítaná a NATO 1997 előtti katonai jelenlétét

Buda Péter szerint az orosz követelések lényegében a NATO katonai jelenlétének 1997-es szintre történő visszaállítását jelentenék. Ez nem a később csatlakozott országok formális kizárását, hanem védelmi képességeik súlyos korlátozását eredményezné.

Moszkva emellett azt is elvárná Franciaországtól és Nagy-Britanniától, hogy ne terjesszék ki nukleáris védelmüket más európai országokra. Ukrajna nyugati fegyverellátását teljesen megszüntetné, uniós tagságát pedig csak akkor fogadná el, ha az ország nem venne részt az EU közös védelmi politikájában.

A szakértő különösen árulkodónak tartja, hogy az orosz tisztviselők állítólag a hidegháborús érdekszférák rendszerét biztonságosabbnak nevezték a jelenlegi európai berendezkedésnél. Buda Péter szerint az orosz agresszió valódi célja soha nem az ukrajnai orosz kisebbség védelme volt, ez csupán ürügyként szolgált egy birodalmi stratégia megvalósításához.

2030-ra háborúba sodródhat a NATO és Oroszország

A szakértő elemzésének másik fontos eleme egy friss RAND Europe-tanulmány, amely egy lehetséges NATO–orosz háború eszkalációs forgatókönyvét mutatja be. A kutatók szerint az ukrajnai háború, valamint az orosz kibertámadások, szabotázsakciók és légtérsértések miatt 2030-ig reális veszéllyé vált a közvetlen katonai összecsapás.

A tanulmány nem jóslat, hanem egy lehetséges forgatókönyv bemutatása. Eszerint Putyin 2027-es halála után egy bizonytalan hatalmú utód kerülhetne a Kreml élére, aki belpolitikai helyzetének megerősítésére Európa ellen indítana hibrid műveleteket.

A forgatókönyv szerint 2029-ben, amikor az Egyesült Államok figyelmét egy dél-amerikai válság köti le, Moszkva lehetőséget látna egy korlátozott baltikumi akcióra. A konfliktus 2030 májusában, az észtországi Narvában kezdődhetne, ahol zavargások törnének ki. Oroszország az orosz kisebbség védelmére hivatkozva avatkozna be katonailag. A NATO végül egységesen lépne fel, de a korlátozott beavatkozásból elhúzódó háború alakulna ki.

A dezinformációval gyengítenék Európát

A RAND-tanulmány egyik legfontosabb megállapítása, hogy a dezinformáció nem pusztán kísérőjelensége a háborúnak, hanem annak előkészítésében is meghatározó szerepet játszhat.

Buda Péter elemzése szerint a forgatókönyvben Oroszország mesterséges intelligenciával előállított, személyre szabott tartalmakkal próbálná befolyásolni az európai közvéleményt. A kampány a bevándorlással, a megélhetési problémákkal és a közszolgáltatások helyzetével kapcsolatos társadalmi feszültségeket használná ki.

A cél a NATO iránti bizalom megingatása, a védelmi kiadások elleni hangulat erősítése és a szövetségesek megosztása lenne. A kibertámadások és a hamis hírek együtt pánikot, ellátási zavarokat és kormányellenes zavargásokat is előidézhetnének.

A meghátrálás nem jelentene békét

Buda Péter szerint a RAND-forgatókönyv egyik legfontosabb tanulsága, hogy a háború egymásra épülő téves számítások eredményeként is kitörhet. A Kreml arra a következtetésre juthat, hogy a nyugati országok nem rendelkeznek megfelelő katonai képességekkel, és politikai akaratuk sincs egy elhúzódó konfliktus megvívására.

A tanulmány a nukleáris eszkaláció veszélyére is figyelmeztet. Oroszország taktikai atomfegyverek mozgatásával és nukleáris fenyegetésekkel próbálhatná korlátozni a NATO katonai mozgásterét.

A szakértő végkövetkeztetése szerint a háború elkerülésének legjobb eszköze a hiteles elrettentés és a társadalmi ellenállóképesség megerősítése. Ehhez nem elegendő a hadsereg fejlesztése: a gazdaság, az infrastruktúra, az ellátási rendszerek és a lakosság válságállóságát is biztosítani kell.

Buda Péter arra figyelmeztet, hogy az orosz követelések elfogadása nem csökkentené, hanem növelné a háború veszélyét. Ha Moszkva azt tapasztalja, hogy katonai fenyegetéssel engedményekre kényszerítheti a Nyugatot, az további agresszióra bátoríthatja. A béke megőrzéséhez ezért nem az előzetes meghátrálásra, hanem a NATO felkészültségének és elszántságának egyértelmű demonstrálására van szükség.

© 2026 Hírextra. Minden jog fenntartva.