Külföld
Katonai szövetség született Ausztrália és a Fülöp-szigetek közt
Ausztrália és a Fülöp-szigetek új védelmi megállapodást kötött, amely megkönnyíti a közös hadgyakorlatok, tengeri járőrözések és katasztrófavédelmi műveletek megszervezését. A partnerség hátterében a Kínával fennálló dél-kínai-tengeri feszültségek állnak.
Ausztrália és a Fülöp-szigetek vasárnap írta alá az új védelmi együttműködési megállapodást Manilában. Az eseményen Gilberto Teodoro Jr. Fülöp-szigeteki védelmi miniszter és Marc Innes-Brown ausztrál nagykövet vett részt, a ceremónián pedig jelen volt Anthony Albanese ausztrál miniszterelnök is, aki regionális csúcstalálkozókra érkezett az országba.
Egyszerűbbé válik a közös katonai fellépés
A védelmi együttműködési megállapodás az 1995-ös egyezményt korszerűsíti, és kiegészíti a 2012 óta hatályos, a másik ország területén történő katonai kiképzést lehetővé tevő megállapodást. Az új keretrendszer célja, hogy kevesebb adminisztratív akadállyal járjon a közös katonai tevékenységek megszervezése.
Teodoro a Reuters beszámolója szerint úgy fogalmazott: míg korábban akár száz lépésre is szükség volt egyetlen közös művelet elindításához, mostantól tíz is elegendő lehet. A miniszter szerint a haditengerészeti, légi és szárazföldi erők szorosabb együttműködése segítheti a Fülöp-szigeteket a fenyegetések elrettentésében, különösen a Dél-kínai-tengeren.
Ausztrália tájékoztatása szerint az egyezmény kiterjed a hírszerzési és információmegosztásra, a katonai tervezésre, a kiképzésre, a tengeri tevékenységek megfigyelésére, valamint a védelmi infrastruktúra fejlesztésére is.
Albanese hangsúlyozta, hogy a megállapodás nem egyetlen ország ellen irányul. Mint mondta, a cél minden állam szuverenitásának támogatása. Arra is felhívta a figyelmet, hogy Ausztrália külkereskedelmének jelentős része a Dél-kínai-tengeren keresztül zajlik, ezért alapvető érdekük a hajózási útvonalak nyitva tartása.
Japánnal és az Egyesült Államokkal is szorosabbra fűzik a kapcsolatokat
Canberra emellett további támogatást jelentett be a délkelet-ázsiai tengeri partnerségi programjához. A kezdeményezés keretében a térség országai légi és felszíni drónokat, biztonságos kommunikációs eszközöket, valamint képzéseket kaphatnak, hogy hatékonyabban észleljék és kezeljék a tengeri fenyegetéseket és a kibertámadásokat. A támogatás pontos összegét nem közölték.
A Fülöp-szigetek az utóbbi időszakban Japánnal és az Egyesült Államokkal is erősítette katonai kapcsolatait. November 9-én Tokió 4,3 milliárd jen, vagyis mintegy 24 millió euró értékű támogatást ajánlott fel part menti radarok és megfigyelő drónok beszerzésére. Az eszközök a Fülöp-szigetek körüli vizek hajóforgalmának ellenőrzését segíthetik.
November 10-én Ausztrália, Japán, a Fülöp-szigetek és az Egyesült Államok közös nyilatkozatban vállalta egy katonai koordinációs központ létrehozását a szigetországban. A felek emellett a védelmi beruházások összehangolásáról és a közös hadgyakorlatok bővítéséről is megállapodtak.
Peking elutasítja a térségben erősödő katonai együttműködést
A Dél-kínai-tenger stratégiai jelentőségű térség, ahol Kína területi és tengeri igényei több délkelet-ázsiai ország, köztük a Fülöp-szigetek követeléseivel is ütköznek. Peking korábban többször bírálta Manila közös katonai tevékenységeit szövetségeseivel, arra hivatkozva, hogy ezek fokozzák a regionális feszültségeket.
A vitában fontos mérföldkő volt a 2016-os hágai nemzetközi választottbírósági döntés, amely kimondta: Kína történelmi jogokra alapozott erőforrásigényeinek nincs jogalapjuk ott, ahol azok túlterjednek az ENSZ tengerjogi egyezménye által biztosított jogokon. Peking azonban azóta is elutasítja az ítéletet.
A mostani ausztrál–fülöp-szigeteki megállapodás így egy szélesebb regionális folyamatba illeszkedik, amelyben a Kínával szemben területi vitában álló országok egyre szorosabb védelmi együttműködéseket alakítanak ki.