Hogyan szerepelt a magyar gazdaság és mire lehet számítani?

A második negyedévben az ipar és a szolgáltatási szektor húzta felfelé a GDP-t, míg a mezőgazdaság visszafogta a növekedést. A szakember szerint a korábban megjelent havi adatokból látszódott az ipar élénkülése. Ugyanakkor fontos, hogy egyelőre nem lehet látni, hogy a hozzáadott érték pontosan mennyivel járult hozzá az élénküléshez. A magas reálbérnövekedés alapján várható volt, hogy a lakossági fogyasztás tovább bővült, ez pedig részben a szolgáltatási szektorban csapódott le. Az elmúlt hetek aszályos időjárása pedig előrevetítette, hogy az agrárium negatív eredményt produkálhat éves összevetésben.

A szakember azt is elmondta, hogy a csütörtökön a GDP-adattal párhuzamosan megjelent a friss külkereskedelmi adat, amely jelentős exporttöbbletről tanúskodik.

“Elképzelhető, hogy ezáltal a második negyedévben a nettó export nem húzta vissza a fejlődést. Amennyiben ez folyamat tartós marad, az pozitív hatással lesz a növekedésre”

– tette hozzá a K&H vezető elemzője.

Az év hátralévő részében a lakossági fogyasztás továbbra is segíti majd a növekedést. “Az egyik nagy kérdés, hogy a beruházásoknál lesz-e fordulat, azaz az elmúlt évek visszaesését követően ebben az évben látunk-e majd élénkülést. Ebből a szempontból pozitívum, hogy a vállalatok bizalmi indexe javult. Kockázatot jelent viszont a nemzetközi környezet, így például a német és az eurózóna gazdaságának visszafogott teljesítménye, illetve a sorra jelentkező geopolitikai feszültségek, mint az iráni konfliktus és ezek a energiaárakra, ellátási láncokra gyakorolt költségnövelő hatása” – fogalmazott az elemző.

Németh Dávid a mostani kilátások alapján úgy látja, hogy 2026-ban összességében 1,7 százalékos lehet az éves GDP-növekedés, jövőre pedig gyorsulás jöhet, ez pedig 2,5 százalékos növekedést jelenthet majd.