Életmód
Sokat tehet az agy egészségéért a polifenolokban gazdag étrend
A bogyós gyümölcsök, a tea, a kakaó, a kávé és az extra szűz olívaolaj rendszeres fogyasztása hozzájárulhat az egészséges agyi öregedéshez – erre utal a Semmelweis Egyetem kutatóinak friss összefoglaló tanulmánya. A szakemberek szerint azonban nem egyetlen élelmiszerben, hanem a kiegyensúlyozott, növényi alapú étrendben rejlik a hosszú távú védelem kulcsa.
Egyre több tudományos bizonyíték támasztja alá, hogy az étrend jelentős szerepet játszhat az agy egészségének megőrzésében. A Semmelweis Egyetem kutatói a Nutrients folyóiratban megjelent összefoglaló tanulmányukban több száz laboratóriumi, állatkísérletes, klinikai és lakossági vizsgálat eredményeit elemezték. Arra a következtetésre jutottak, hogy a növényi eredetű bioaktív vegyületek, különösen a polifenolok kedvezően befolyásolhatják az Alzheimer-kórhoz és más neurodegeneratív betegségekhez kapcsolódó biológiai folyamatokat.
A polifenolok természetes vegyületek, amelyek nagy mennyiségben megtalálhatók a bogyós gyümölcsökben, a zöld teában, a kakaóban, a kávéban és az extra szűz olívaolajban. Antioxidáns és gyulladáscsökkentő tulajdonságaik révén segíthetnek megvédeni az idegsejteket, valamint mérsékelhetik az agy öregedésével összefüggő káros folyamatokat.
Nem egyetlen szuperélelmiszer a megoldás
A kutatások szerint különösen előnyös lehet a mediterrán étrend, illetve az erre épülő MIND-diéta követése, amely a zöld leveles zöldségek, a bogyós gyümölcsök, a teljes értékű gabonák, a hüvelyesek, a halak és az olajos magvak fogyasztását ösztönzi, miközben háttérbe szorítja a vörös húsokat, a feldolgozott élelmiszereket, az édességeket és a gyorsételeket.
A vizsgálatokban kiemelt figyelmet kaptak a zöld tea egyik fő antioxidánsa, az EGCG, a bogyós gyümölcsök színanyagai, a kakaó flavanoljai, valamint a kurkuma hatóanyaga, a kurkumin. Ezek mind olyan vegyületek, amelyek a növényi alapú étrend fontos alkotóelemei.
A kutatók ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a polifenolok nem tekinthetők csodaszernek. Hatásuk ráadásul egyénenként is eltérő lehet, mivel jelentős részük nem közvetlenül szívódik fel, hanem a bélflóra alakítja át olyan anyagokká, amelyek befolyásolhatják a gyulladásos folyamatokat és az idegrendszer működését. Mivel minden ember bélmikrobiomja más összetételű, ugyanaz az étrend sem fejti ki mindenkinél ugyanazt a hatást.
A szakemberek szerint a jövőben a személyre szabott táplálkozás segíthet meghatározni, kik profitálhatnak leginkább a polifenolokban gazdag étrendből. Erre azért is nagy szükség van, mert a WHO adatai szerint jelenleg több mint 55 millió ember él demenciával világszerte, és számuk a következő évtizedekben várhatóan tovább emelkedik.
A Semmelweis Egyetem kutatói azonban arra is felhívják a figyelmet, hogy jelenleg nincs elegendő tudományos bizonyíték arra, hogy bármely élelmiszer vagy tápanyag önmagában képes lenne megelőzni a demenciát vagy az Alzheimer-kórt. Az eddigi eredmények alapján sokkal inkább a hosszú távon követett, változatos, növényi alapú étrend, valamint az egészséges életmód együttese járulhat hozzá az agy egészségének megőrzéséhez és a kognitív hanyatlás kockázatának csökkentéséhez.
Forrás: Semmelweis Egyetem