Az üzemanyagárak fékezték az amerikai inflációt – de meddig tarthat ez?

Az Egyesült Államok Munkaügyi Statisztikai Hivatala (Bureau of Labor Statistics – BLS) szerint a fogyasztói árak éves összevetésben 3,5%-kal emelkedtek júniusban, szemben a májusi 4,2%-kal. A lassulás a piaci elemzők várakozásait is felülmúlta.

A hét elején azonban az Egyesült Államok Irán elleni újabb katonai csapásai ismét felhajtották az olajárakat. A Brent nyersolaj hordónkénti ára – amely a világpiac egyik legfontosabb referenciaértéke – 24 óra alatt 10 dollárral, 87 dollárra emelkedett.

Kevin Warsh, a Federal Reserve (Fed) elnöke kijelentette, hogy a jegybank „semmilyen mértékben nem fogadja el a tartósan magas inflációt”.

A képviselőház Pénzügyi Szolgáltatások Bizottsága előtt kedden tett első meghallgatásán a Kongresszusnak azt mondta: továbbra is elkötelezett az „árstabilitás helyreállítása” mellett, még akkor is, ha a közel-keleti konfliktus ismét felfelé hajtja az árakat.

„Az infláció választás kérdése. Nekünk, monetáris döntéshozóknak az alacsonyabb árak mellett kell döntenünk, és erre tettünk vállalást a kollégáimmal.”

Elemzők szerint az infláció a következő hónapokban ismét gyorsulhat, ami arra késztetheti a Fedet, hogy a kamatokat a jelenlegi szinten tartsa, vagy akár újabb emelésről döntsön.

Scott Anderson, a BMO Capital Markets vezető amerikai közgazdásza szerint:

„Az energiaárak jelentősen estek az Iránnal kötött tűzszünet és az egyetértési megállapodás (MOU) bejelentése után.

Most azonban újra fellángoltak a harcok a Perzsa-öböl térségében, a megállapodás gyakorlatilag összeomlott, és júliusban ismét emelkednek az energiaárak. Emiatt a kockázatok egyre inkább afelé mutatnak, hogy a Fed még az idén kamatemelésre kényszerülhet.”

A BLS adatai szerint a benzin ára júniusban 9,7%-kal csökkent, ugyanakkor még mindig jóval magasabb, mint egy évvel korábban. Az autósokat képviselő AAA szervezet adatai alapján kedden az országos átlagár gallononként 3,86 dollár volt, szemben az egy héttel korábbi 3,79 dollárral.

Ipek Ozkardeskaya, a Swissquote Bank vezető elemzője szerint:

„A benzin ára már ismét meghaladja a júniusi szintet, így a következő inflációs jelentés várhatóan ismét magasabb adatokat mutat majd. A célom az, hogy a politika ne szóljon bele”

Donald Trump korábban rendszeresen nyomást gyakorolt Kevin Warsh elődjére, Jerome Powellre, hogy csökkentse a kamatlábakat, és világossá tette: Warsh-tól is azt várja, hogy olcsóbbá tegye a hitelfelvételt az amerikaiak számára.

Warsh első kamatdöntő ülésén, júniusban a Fed 3,5–3,75% között hagyta az irányadó kamatsávot.

A kongresszusi meghallgatáson Warsh külön hangsúlyozta a jegybank függetlenségét, kijelentve, hogy eddigi munkájával is bizonyította „elkötelezettségét a függetlenség mellett”.

„Az a célom, hogy a politikának semmilyen szerepe ne legyen” – tette hozzá.

Lindsay James, a Quilter vagyonkezelő befektetési stratégája szerint bár Warsh már teljes jogú vezetőként irányítja a Fedet, ez „egyáltalán nem jelenti azt, hogy a kamatcsökkentések már a küszöbön állnak Donald Trump kedvéért”.

Hozzátette:

„Sokkal valószínűbb, hogy a Federal Reserve két hét múlva esedékes ülésén továbbra is óvatos megközelítést alkalmaz.”

Miközben az energiaárak júniusban 5,7%-kal estek, az élelmiszer-infláció tovább gyorsult. Drágult a hús, a baromfi, a hal, a tojás, valamint a tejtermékek és a gabonafélék is.

Az éttermi étkezés szintén tovább drágult: az éttermi ételek átlagosan 3,7%-kal kerülnek többe, mint egy évvel ezelőtt. Fontos ugyanakkor, hogy az infláció lassulása nem azt jelenti, hogy az árak csökkennek. Csupán azt, hogy lassabb ütemben emelkednek. Az úgynevezett maginfláció – amely nem veszi figyelembe a volatilis élelmiszer- és energiaárakat – júniusban változatlanul 2,6% maradt.

Ez az a mutató, amelyet a Fed a legszorosabban figyel, amikor arról dönt, hogy csökkentse, változatlanul hagyja vagy megemelje a kamatlábakat. Christopher Waller, a Federal Reserve kormányzótanácsának tagja hétfőn arra figyelmeztetett, hogy a döntéshozóknak akár újabb kamatemelést is mérlegelniük kell.

„Ha a héten ismét a vártnál magasabb maginflációs adat érkezik, akkor a Nyíltpiaci Bizottságnak (FOMC) a közeljövőben meg kell fontolnia a monetáris politika további szigorítását”

– mondta a New York-i Üzleti Közgazdászok Szövetségének rendezvényén.

A kamatemelések mögött álló közgazdasági logika szerint a magasabb hitelköltségek visszafogják a fogyasztást, csökkentik a keresletet, ami végső soron mérsékli az áremelkedést.

Ez azonban kényes egyensúlyozás: a tartósan magas kamatok visszafoghatják a gazdasági növekedést, mivel a vállalatok elhalaszthatják beruházásaikat és a munkahelyteremtést. A kamatcsökkentések – amelyeket Donald Trump is sürget – ezzel szemben olcsóbbá teszik a hitelfelvételt, ösztönzik a fogyasztást és a beruházásokat, ezáltal élénkíthetik a gazdaságot.

A National Federation of Independent Business keddi felmérése szerint az amerikai kisvállalkozások tulajdonosainak több mint egyötöde az inflációt nevezte meg „legfontosabb problémájaként” – ez közel két éve a legmagasabb arány.