Valami készül Brüsszelben: teljesen átalakulhat az EU külpolitikája

A vita jól mutatja, milyen nehéz helyzetben van az Európai Külügyi Szolgálat (EEAS), amelyet 2011-ben hoztak létre azért, hogy egységesebb hangot adjon az EU-nak a világpolitikában. Az elmúlt években azonban világossá vált: a jelenlegi rendszer széttagolt, miközben az Egyesült Államok és Kína egyre összehangoltabban használja gazdasági, technológiai és diplomáciai eszközeit saját érdekei érvényesítésére.

Franciaország erősebb külügyi vezetőt akar

Párizs már kialakította saját elképzelését. Emmanuel Macron elnök környezetében azt szeretnék, hogy a jelenlegi külügyi főképviselő, Kaja Kallas, nagyobb befolyást kapjon az Európai Bizottságon belül is. A francia javaslat szerint Kallas első ügyvezető alelnökké válhatna, aki a külügyi, kereskedelmi és fejlesztési területekért felelős biztosok munkáját is koordinálná.

Franciaország számára ez nem új törekvés. Az ország már az EEAS létrehozásakor is jelentős politikai tőkét fektetett a közös diplomáciai szolgálatba, és most is kulcspozíciók megszerzésére törekszik. A cél egy erős, jól látható európai külpolitikai vezető létrehozása, aki képes lenne egységesen képviselni az EU érdekeit.

Berlin óvatosabb, és más irányba húzna

Németország álláspontja jóval kevésbé egyértelmű. A Friedrich Merz vezette kereszténydemokrata–szociáldemokrata koalícióban eltérő vélemények vannak arról, hogyan kellene reformálni az uniós külpolitikát.

Johann Wadephul német külügyminiszter ugyan szorosabb együttműködést sürget az EEAS és az Európai Bizottság között, de több diplomata szerint Berlinben sokan inkább a Bizottság szerepének erősítését támogatnák. Ez finom, de lényeges különbség a francia elképzeléshez képest.

A németek emellett a külpolitikai döntéshozatal gyorsítását is szeretnék: a jelenlegi egyhangúság helyett minősített többségi szavazással döntenének több kérdésben. Ehhez azonban a tagállamok jelentős részének támogatására lenne szükség, ami egyelőre hiányzik.

Három lehetséges modell

A reformról várhatóan ősszel kezdődik komolyabb vita az uniós külügyminiszterek között. A francia háttéranyag három forgatókönyvet vázol fel:

• nagyobb hatáskörök az Európai Bizottságnak;

• az EEAS közelebb helyezése a tagállamokat képviselő Tanácshoz;

• mindkét intézmény egyidejű megerősítése.

Párizs az utóbbi modellt részesíti előnyben, mert ez egyszerre növelné az EU külpolitikai súlyát és megőrizné a tagállamok befolyását.

A pénz és a személyiségek is számítanak

A vita mögött nemcsak intézményi, hanem politikai kérdések is állnak. Az EEAS éves költségvetése nagyjából 900 millió euró, miközben az EU fejlesztési programjai mintegy 11 milliárd euró felett rendelkeznek – ezek viszont nagyrészt a Bizottság irányítása alatt állnak. Sokak szerint ezért a valódi hatalom ott van, ahol a pénz.

A külügyi főképviselői poszt ráadásul eddig mindig erős kritikákat váltott ki. Kaja Kallas esetében több diplomata úgy véli, hogy néhány vitatott nyilatkozata megnehezíti azok dolgát, akik még nagyobb hatáskört adnának neki.

Az azonban szinte minden szereplő számára világos: az EU jelenlegi külpolitikai rendszere nehezen tud lépést tartani a gyorsan változó világgal. A kérdés már nem az, hogy szükség van-e reformra, hanem az, hogy végül Párizs vagy Berlin elképzelése kerül-e közelebb a megvalósításhoz.