Görögország az uniós költségvetési szabályok lazítását sürgeti az energiaválság elmélyülése miatt

Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnök arra szólítja fel az Európai Bizottságot, hogy „tegyen lépéseket”, és biztosítson nagyobb költségvetési mozgásteret a tagállami kormányok számára annak érdekében, hogy megvédhessék a háztartásokat és a vállalkozásokat az újabb energiaár-sokktól.

„Nagyobb mozgástérre van szükségünk ahhoz, hogy megvédjük polgárainkat és vállalkozásainkat Meg kell találnunk a szükséges további rugalmasságot a gazdasági kormányzás keretében, hogy a tagállamok további támogató intézkedéseket hozhassanak (…) miközben megőrizzük a költségvetési fenntarthatóságot”

– áll a szeptember 30-án kelt levelében.

Micotákisz Ursula von der Leyenhez, az Európai Bizottság elnökéhez, valamint Kiriákosz Pierrakákiszhoz, az eurócsoport elnökéhez fordult. A görög kormányfő szerint Európa legújabb energiaválsága a vártnál tovább tart, miközben a közel-keleti energetikai létesítmények elleni egyre gyakoribb támadások azzal fenyegetnek, hogy a válság Athén számára már nemcsak gazdasági, hanem politikai kihívássá is válik.

Görögország rendelkezik a 27 uniós tagállam közül a legmagasabb államadóssággal. Bár a görög gazdaság növekszik, a nagylelkű állami támogatások és az átfogó adócsökkentések megnehezítik a hatalmas államadósság további mérséklését.

A növekvő költségek ellensúlyozására Athén jelentős pénzügyi támogatásokat nyújt a családoknak az energiaszámlák és az üzemanyagköltségek fedezésére, valamint a mezőgazdaság támogatására. Ezzel párhuzamosan Micotákisz csökkentette a jövedelem- és ingatlanadókat is, hogy kedvezzen a választóknak és ösztönözze a vállalkozásokat a 2027-re tervezett parlamenti választások előtt.

A görög kormány mesterségesen csökkentené az energiaárak terheit

Több uniós ország már milliárdokat költött adócsökkentésekre és támogatásokra, hogy megvédje a lakosságot és a vállalkozásokat az energiaárak meredek emelkedésétől. A kormányok azonban kezdenek elérni egy olyan határt, amikor már „nincs pénz” további intézkedésekre – fogalmazott nyersen Bart De Wever belga miniszterelnök, amikor kizárta az energiaárak emelkedésének kezelésére irányuló széles körű intézkedések lehetőségét.

A görög kormányfő szerint az Egyesült Államok és Izrael február 28-án Irán ellen indított háborúja óta jelentősen emelkedtek az energiaárak. Az EU-ban az adók nélküli benzin ára 53 százalékkal, a dízelé 66 százalékkal nőtt, miközben a földgáz ára a megawattóránként valamivel több mint 30 euróról mintegy 70 euróra emelkedett.

Az elmúlt hónapban a legtöbb uniós országban az áram ára meghaladta a 100 eurót megawattóránként, szemben a közel-keleti konfliktus eszkalációja előtti 42 euró/MWh-s szinttel. Egyes piacokon az árak megközelítették, illetve meg is haladták a 200 euró/MWh-t.

Micotákisz szerint a probléma immár nem pusztán az energia költsége, hanem az energiaárak szélesebb körű inflációs hatása és a háztartások megélhetési költségeire gyakorolt nyomás. Görögország azt javasolja, hogy a fogyasztók és vállalkozások támogatására bevezetett ideiglenes nemzeti intézkedéseket egy bizonyos határértékig ne kelljen figyelembe venni az uniós nettó kiadási mutatóban. Ez a mutató egy olyan költségvetési korlát, amely meghatározza, milyen ütemben növelheti egy tagállami kormány a napi működéshez kapcsolódó kiadásait.

Athén azt is indítványozza, hogy a kormányok elszámolhassák az energiaárakhoz kapcsolódó, a vártnál magasabb infláció miatt keletkező többlet áfabevételeket. Ha az Európai Bizottság támogatná ezeket a javaslatokat, a kormányok nagyobb költségvetési mozgástérhez jutnának, és úgy támogathatnák vagy támogathatnák közvetlenül a lakosságot és a vállalkozásokat, hogy közben kisebb nyomás nehezedne rájuk az uniós költségvetési szabályok miatt.

A görög miniszterelnök arra számít, hogy a javaslatot az energiaügyi miniszterek október későbbi részében Brüsszelben tartandó ülésén, valamint az uniós állam- és kormányfők jövő évi csúcstalálkozóján is megvitatják. „Politikailag nem elfogadható, hogy a Bizottság által eddig javasolt fő intézkedés mindössze az energiaigény csökkentése legyen. A jelenlegi helyzet sürgősségére tekintettel szélesebb körű javaslatokat kell napirendre tűznünk” – írta Micotákisz.

Giorgia Meloni olasz miniszterelnök szintén az uniós költségvetési szabályok lazítását sürgette Ursula von der Leyennél – közölte szeptember 30-án az olasz kormányfő a helyi média beszámolói szerint.