Dr. Hegedűs Zsolt a várólisták csökkentéséről: „Ha szükséges, szombaton is nyitva tartjuk a műtőket”

„Nem vesztegethetjük az időt, mert a magyar egészségügy a strukturális összeomlás szélén áll. Az első és legfontosabb törvényalkotási feladatunk az önálló Egészségügyi Minisztérium felállítása, mert véget kell vetni annak a korszaknak, amikor ezt a stratégiai ágazatot rendőri szemlélettel vagy mellékfeladatként irányítják” – szögezte le a Medical Online-nak Dr. Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter. Zajlik az új háttérintézmények felállításának törvényi és szervezeti biztosítása.

A miniszter megerősítette, hogy a kormány minden évben plusz 500 milliárd állami költségvetési forrást biztosít az egészségügynek.

A legégetőbb feladatként nevezte meg, hogy e területen is feltérképezzék a valós pénzügyi helyzetet, a hiány pontos átvilágítását. Az már biztos, hogy „pótköltségvetésre és kiigazításra lesz szükség.”

„A cél nem a fűnyíróelvű megszorítás, hanem a pénzügyi egyensúly” és Hegedűs számít az EU-s felzárkóztatási alapból történő pénzek lehívására is.

Az első száz napban a Magyar Orvosi Kamara is visszakapja a kötelező tagságát. „Ez nem is kérdés. Visszaadjuk a kamarának a regisztrációt, a licencrendszert és mindazt az autonómiát, amit elvettek tőlük három évvel ezelőtt. Természetesen megmarad a törvényességi felügyeleti jogom, de mi partnerként tekintünk a hivatásrendre, nem ellenségként. Ami az orvosi kamarával történt, az egy három nap alatt lezavart koncepciós per.” – jelentette ki.

Szeretnének az igazságügyi miniszterrel közösen egy független, egészségügyi-bírósági testületet felállítani, „mint ami Angliában is működik, mert az tarthatatlan, hogy a bíró, az ügyész és az ügyvéd egy személy legyen. Amíg ez a rendszer feláll, addig a kamara a régi rend szerint viszi tovább az ügyeket, de a célunk ebben is a teljes transzparencia.”

A brit CQC mintájára létrehozzák az Egészségügyi Minőségellenőrzési Hatóságot,

amely a minisztériumtól függetlenül fogja ellenőrizni az ellátást. Létrehozzák a Magyar Klinikai Kiválóság- és Irányelvközpontot, hogy „ne politikai lobbik, hanem egységes szakmai protokollok diktálják a gyógyítás rendjét”. Törvényben fogják rögzíteni a betegek jogait is egy teljesen új szinten. Bevezetik az úgynevezett őszinteségi kötelezettséget.

Az alapellátás megmentése érdekében szükséges a háziorvosi rendszer újjászervezése is, 164 integrált területi centrumot (Integrált Egészségügyi és Szociális Centrum – IESZC) hoznak létre.

A cél az, hogy a háziorvos ne egyedül, elszigetelten, egy 50 éve változatlan struktúrában próbáljon megoldani mindent a prevenciótól a betegút-szervezésig. „Egységes, 55-60 ezer fős átlagos ellátási körzetekben gondolkodunk – a végleges térképet a lakosságszám, a betegségteher, a betöltetlen praxisok és a közlekedési elérhetőség alapján rajzoljuk meg. Egy-egy ilyen kistérségi centrumban a háziorvosok, szakdolgozók, gyógytornászok és szociális munkások koordinált teamben dolgoznak majd. Ez a modell a fiatal orvosok számára is vonzó, mert nem kell teljes vállalkozói kockázatot és adminisztrációs terhet vállalniuk, hiszen mögöttük áll egy helyettesítési rendszer és a kiszámítható finanszírozás.” – részletezte.

A miniszter szerint semmilyen kényszerű államosítás, sem praxisfelszámolás nem vár az orvosokra, a praxisjog intézménye megmarad.

„A fokozatosság elvét követjük: az első időszakban az üres praxisok összevonásával és megerősítésével kezdünk.

A második lépésben a gazdaságilag vagy szakmailag nehezen fenntartható kis praxisok önkéntes, konszenzusos társulását ösztönözzük, és csak ezután jönnek létre a térségi központi rendelők. Nem a háziorvos ellen, hanem a háziorvossal együtt, adatokra és szakmai konszenzusra építve szervezzük át a rendszert.” – magyarázta.

A várólisták az egészségügyi ellátás egyik legsarkalatosabb pontja. „Csípő- és térdspecialistaként pontosan látom a várólisták okait. Angliában megtanultam, hogy a műtéti idő a legdrágább,

nálunk viszont rengeteg elvész a rossz szervezés és az adminisztráció miatt. Ha a digitalizációval tehermentesítjük az orvosokat, javítjuk a műtők kihasználtságát és megfelelő ösztönzőket biztosítunk, változatlan létszám mellett is akár 30 százalékkal több beteget tudunk megoperálni.

Ehhez az is kell, hogy a biztosító ne csak egy kifizetőhely legyen, hanem oda irányítsa a pluszforrásokat, ahol hatékonyan és jó minőségben dolgoznak. A hátralék ledolgozása érdekében – ha szükséges – szombaton is nyitva tartjuk a műtőket. Emellett speciális műtéti központokat, úgynevezett hubokat létrehozása is egy jó alternatíva a tervezett műtéti beavatkozásokra, hogy a sürgősségi ellátás ne bénítsa meg a menetrendet. Ha az állami rendszerben ennek ellenére is elakadás van, egyértelműen szabályozott keretek között a magánegészségügyi kapacitások időszakos bevonása is megfontolásra kerülhet, de

ennek alapfeltétele, hogy ez a betegnek egy forintjába sem kerülhet. Közpénzből egészséget és gyors ellátást vásárolunk, nem magánprofitot.

A transzparencia jegyében a várólisták tisztítását már az első hónapban elkezdjük, hogy tiszta, valós adatokkal dolgozhassunk. 2027-re azt akarjuk elérni, hogy ne a pénztárca vastagsága, hanem a beteg állapota döntse el, ki kerül sorra.” – mondta Dr. Hegedűs Zsolt.

Külön szólt az emberi erőforráshiányról, „ez a legnehezebb kérdés”: az orvos- és szakdolgozóhiány az a fal, aminek ma minden megújítás nekimegy. „Az ellentmondást úgy oldjuk fel, hogy végre az emberekbe fektetünk.

Az első lépés a szakdolgozói bértábla azonnali rendezése, mert nem nézhetjük tétlenül, hogy kiváló ápolóink a szupermarketek kasszáiban kössenek ki. Olyan életpályamodellt hozunk, amely elismeri és megbecsüli a tapasztalatot – elfogadhatatlan, hogy egy harminc éve a betegágy mellett álló szakember ugyanannyit keressen, mint egy pályakezdő.

A szakdolgozói kamarával, egyes szakszervezettel már megkezdtük a közös munkát.” – mondta.

Kiemelt kép: Hegedűs Zsolt Facebook-oldala