Nem egyformán reagálunk a low-carb étrendre – a gének is szerepet játszhatnak

A Stanford Egyetem kutatói a DIETFITS nevű, több mint 600 felnőtt bevonásával végzett randomizált vizsgálat adatait elemezték újra. A mostani elemzésben 431 olyan résztvevőre összpontosítottak, akiknél genetikai adatok is rendelkezésre álltak. A kutatók azt vizsgálták, hogyan függ össze a genetikai háttér, a telítettzsír-bevitel, az étrend típusa és az LDL-koleszterin változása.

Az eredményeket Alexa Barad, a Stanford Egyetem orvosi karának kutatója ismertette a Nutrition 2026 konferencián. A vizsgálat szerint azoknál, akik genetikailag hajlamosabbak a magasabb LDL-szintre, a szénhidrátszegény étrend mellett nagyobb valószínűséggel emelkedett meg a „rossz” koleszterin szintje.

A telített zsírok és a genetika együtt számíthatnak

A kutatók szerint a jelenségben különösen a telített zsírok játszhatnak szerepet. Ezekből egyes alacsony szénhidráttartalmú étrendekben nagyobb arányban fogyaszthatnak az emberek, például vaj, zsíros húsok, faggyú vagy feldolgozott húskészítmények formájában.

A legmagasabb genetikai kockázattal rendelkező résztvevőknél volt a legnagyobb LDL-emelkedés akkor, amikor több telített zsírt fogyasztottak. Ugyanez az összefüggés nem jelent meg a zsírszegény étrendet követőknél.

A kutatók nem egyetlen génváltozatot vizsgáltak, hanem több ezer genetikai variánst egyesítettek egy úgynevezett poligénes pontszámban. Ez alapján becsülték meg, hogy az egyes résztvevőknek mekkora genetikai hajlamuk van a magasabb LDL-koleszterinszintre.

A kutatás vezetője szerint az eredmények azt mutatják, hogy nincs mindenki számára egyformán működő étrendi szabály. Előfordulhat, hogy valakinél a szénhidrátok csökkentése kedvező, míg másnál ugyanilyen étrend jelentős koleszterinszint-emelkedést okoz.

Nem kell genetikai teszt a tanulság levonásához

A kutatók szerint a gyakorlati tanulság egyelőre nem az, hogy mindenkinek genetikai vizsgálaton kellene átesnie. Sokkal fontosabb lehet annak figyelemmel kísérése, hogyan reagál a szervezet az étrend megváltoztatására.

Az egészséges, szénhidrátszegény étrend egyes embereknél segítheti a fogyást és a vércukorszint szabályozását, ezért a kutatók nem általában az ilyen étrendek ellen érvelnek. Inkább arra hívják fel a figyelmet, hogy érdemes kerülni a telített zsírok túlzott fogyasztását.

A jelenlegi táplálkozási ajánlások szerint a telített zsírok arányát célszerű a napi energiabevitel 10 százaléka alatt tartani, és előnyben részesíteni a telítetlen zsírokat. Egy alacsony szénhidráttartalmú étrendben ezért a diófélék, magvak, olívaolaj és avokádó jobb választás lehet, mint a vaj, a zsíros húsok vagy a feldolgozott húskészítmények.

Fontos ugyanakkor, hogy a kutatás eredményei még előzetesnek számítanak. A Nutrition 2026 konferencián bemutatott tanulmányok nem feltétlenül estek át ugyanazon a szigorú szakmai lektoráláson, mint a tudományos folyóiratokban megjelent tanulmányok. Az eredmények megerősítéséhez további, változatosabb népességen végzett kutatásokra lesz szükség.

Forrás: American Society for Nutrition – NUTRITION 2026; Stanford University; DIETFITS vizsgálat. A kutatást többek között az amerikai National Institutes of Health és az American Heart Association finanszírozta.