2024. április 28. - Valéria

Egyre forróbb a hírös város

Időjárásunk egyre szélsőségesebb. A sokat emlegetett globális felmelegedés nemcsak azt jelenti, hogy a Földön mindenütt egyre melegebb lesz, hanem azt is, hogy nagyobbak lesznek a hőmérsékleti kilengések. Mai rekordszemléletünket is belefogalmazva: egyre
2008. július 25. péntek 09:03 - Hírextra
A meteorológiai szélsőségek mindig a sokévi átlaghoz mérve léteznek, ami maga is szélsőségekből alakul ki. A Nagyalföld jó példa ebből a szempontból, mert itt érvényesül leginkább hazánkban a szélsőségekre hajlamos kontinentális időjárás.

 Biztosan ez is közrejátszott abban, hogy Szilágyi Tibor meteorológus-történész éppen Kecskemét időjárási szélsőségeiről tehetett közzé egy monográfiát a történelmi nagy telekről és nyarakról.
Rendszeres, szabályszerű meteorológiai mérések, megfigyelések és adatfeldolgozások 1901-től folynak Kecskeméten, a hóvastagságot az 1921-1922-es téltől mérik.

A könyv különböző források alapján a XVII. századtól kezdve bemutatja azokat a teleket, amelyek nevezetesek voltak, olyan kirívó eseteket, amelyek a társadalmi-gazdasági életre is hatást gyakoroltak.

A rendkívüli időjárás már akkor is befolyásolta a közlekedést, a kereskedelmet, megdrágította a létfenntartási cikkeket, nagy feladatokat rótt az utak karbantartóira, megváltoztatta az emberek életmódját.

A 19. és 20. század fordulója előtt rendszeres méréseket, megfigyeléseket nem végeztek. Ezek hiányában levéltári iratokra, naplókra, levelekre, jegyzőkönyvekre majd újságcikkekre, szakfolyóiratokra támaszkodva ad képet a szerző időjárásunk szokatlan kecskeméti jelenségeiről.

Néhány érdekesség az időjárás helyi történetéből: 1879 decemberének egyik disznóvágásán a kulacs bor pillanatok alatt megfagyott, pipázni sem lehetett, mert a pipaszár is befagyott.

Ezen a télen a hideg oly nagy volt, hogy a kocsikerekek nyikorgását három kilométerről is meg lehetett hallani. Megtudhatjuk azt is, hogy a régi kecskeméti városháza lebontásához 1892. év december 5-én nagy hózivatarban kezdtek hozzá.

De voltak szokatlanul meleg telek is. 1909 decemberében a Csongrádi utca egyik kertjében kinyílt a rózsa, 1910. február végén az árpát elvetették és megkezdték a szőlő nyitását. 1929. február 11-én és 1942. január 24-én viszont mínusz 33 Celsius fokot mutattak a hőmérők.

Följegyezték, hogy az öregtemplom toronyórája háromnegyed 9-kor megállt, mert a rendkívüli hidegtől megfagyott az olaj a tengelyvégeknél. A zord időjárás következtében a mezőgazdaságot súlyos károk érték. Az 1985/86. évi télen sok magasművelésű szőlő is elpusztult.

Jellemző, hogy a kecskeméti melegrekordok már nem a történelmi, hanem a mai időkben keletkeztek. A város a könyv megjelenése (1993) óta több melegrekordot is produkált.

A hazai legnagyobb melegek között a 2., 8. és 14-ik helyet is Kecskemét valamelyik településrésze foglalja el. Mindegyik értéket tavaly nyáron mérték. Ezek rendre: 41,7, 41 és 40,9 Celsius fok. S aligha érnek meg olyan szép kort, mint a hidegrekordok 79 és 66 éve.
Forrás: MTI
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Belföld témában
Ön megbuktatná a Fidesz-kormányt?
Igen
Nem
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását